Az amerikai gyógyszerlobbi célkeresztjébe került Magyarország
Több amerikai gyógyszeripari lobbicsoport is azzal fordult az Egyesült Államok kormányához, hogy „kényszerítő intézkedésekkel” akadályozza meg a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek szellemi tulajdonjogainak „kiskapukkal” való megsértését. A dokumentumokban hazánk neve a remdesivirrel kapcsolatban tűnik fel.
A Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyár által kifejlesztett, remdesivir hatóanyagot tartalmazó, csak klinikai vizsgálatra használható koronavírus elleni szert mutatja egy egészségügyi dolgozó a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Infektológiai Intézetében Debrecenben 2020. október 15-én. A vírusszaporodást gátló infúziós kezelést súlyos állapotú betegek kapják a most kezdődött klinikai vizsgálatban.
MTI/Czeglédi Zsolt 
Az utóbbi hetek egyik legnagyobb kérdése, hogy a koronavírus elleni oltási kampány mikor lesz globálisan is olyan szinten, hogy elmondhassuk, leszállóágban van a járvány. Az eddig legyártott vakcinák azonban elsősorban a fejlett országokban kerültek elosztásra, ami miatt több kevésbé szerencsés helyzetben lévő állam vezetői is felemelték hangjukat.
A leggyakrabban hangoztatott javaslat szerint a globális átoltottságot leghamarabb úgy lehetne elérni, hogyha az oltóanyagokat kifejlesztő cégek – elsősorban a Pfizer és a Moderna – engedélyt adnának a szellemi tulajdonuk felhasználására a fejlődő térségekben működő gyógyszergyárak javára, ezzel jelentősen felgyorsítva a termelést.
A javaslatot a Pfizer vezérigazgatója azonban még tavaly „nonszensznek” nevezte – ami nem meglepő. ha figyelembe vesszük, hogy csak idén hat gyógyszergyár osztozik az oltóanyagokból hatbillió forintnyi bevételen a Bernstein Research becslése szerint, amely például a Sinopharmmal nem is számol.
Megoldásként több állam közösen létrehozott egy támogatási alapot, a COVAXot, azzal a céllal, hogy az ebbe felajánlott vakcinákat szegényebb országoknak küldjék el, ám az OECD szakértője szerint a kezdeményezés anyagi támogatása messze elmarad attól, amire a megfelelő működés érdekében szüksége lenne.
Mindeközben egyre hangosabbak lettek azok a szólamok, melyek szerint igenis a nagy gyógyszergyáraknak kellene megosztaniuk szellemi tulajdonaikat, erre azonban nincs hajlandóság, sőt, a The Intercept által szemlézett dokumentumok szerint több, az Egyesült Államok gyógyszeripara által működtetett lobbicsoport szeretné, ha a Biden-kormány szankciókkal venné elejét, hogy egyes országok kiskaput keressenek.
A Biotechnológiai Innovációs Szervezet (BIO) és az Amerikai Gyógyszerkutató és Gyártók (PHaRMA) nevű lobbicsoportok küldtek dokumentumokat az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseleti Irodájának. Az előbbi arra hívja fel a Biden-kormány figyelmét, hogy a szellemi tulajdon megosztására való törekvések „amerikai munkahelyeket és az erre támaszkodó dolgozókat sodorják veszélybe, és gátolják a tudományos fejlődés elérhetőségét a szélesebb társadalom számára.”
A PHRMA által benyújtott dokumentum azonban az érdekesebb: ők arra kérik Bident és kormányát, hogy „többféle kényszerítő kezdeményezést megvizsgálva, minden lehetséges eszközzel akadályozzák meg”, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei felfüggesszék a szellemi jogok védelmét a koronavírus elleni küzdelemben, megemlítve többek között Kolumbiát, Indonéziát és Magyarországot is.
A PHRMA azt kifogásolja, hogy ezek az országok az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva az eredeti gyártó engedélyét ki nem kérve, úgynevezett kényszerengedéllyel érik el, hogy a szellemi tulajdonjogokat megkerülve, otthon gyárthassanak koronavírus elleni gyógyszereket, vagy vakcinákat – hazánkkal kapcsolatban a remdesivir gyártásával kapcsolatban van kifogásuk.
Magyarországon az 1995. évi XXXIII. törvény, azaz a szabadalmi törvény 33./b paragrafusa mondja ki, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadhatja a kényszerengedélyt, amennyiben a kormány elrendeli a válsághelyzetet és vagy az itthoni, vagy más országokbeli szükségletet kell vele kielégíteni.
A PHRMA azonban úgy gondolja, hogy a kényszerengedély kiadása hazánkban „szükségtelen és illetéktelen volt, emellett szembemegy az Európa Tanács szellemi tulajdonjogi akciótervével, mely kijelenti, hogy a kényszerengedélyeket ’csak és kizárólag utolsó esélyként, biztonsági hálóként szabad használni, amikor minden más törekvés a saját szellemi tulajdon létrehozatalára kudarcot vallott.’”
Azt is jelezték, hogy a magyar kormány nem jelezte a remdesivir szellemi tulajdonjogát birtokló Gilead felé, hogy szükséges az országban a kényszerengedély kiadása, illetve, hogy csupán egy nappal annak kiadása előtt értesítették a tulajdonost.
Az kérdéses persze, hogy a Biden-kormány engedni fog-e ezeknek a követeléseknek, mindenesetre igen nagy a nyomás a gyógyszeripar felől, a fent említett két csoporton kívül négy másik szövetség is ugyanezeket a kéréseket továbbította feléjük az Intercept cikke szerint.
