Néhány év alatt háromszorosára nőtt az autizmussal diagnosztizált gyerekek száma
Rövid idő alatt jelentősen megnőtt az autizmus spektrumzavarral nyilvántartásba vett gyerekek száma, ám a szakemberek szerint ez még mindig csak az érintettek fele. A nyilvántartásba be nem kerülők egész életükben nehézségekkel küzdhetnek.
Fotó: Unsplash 
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tíz év alatt háromszorosára nőtt az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyerekek száma: 2013-ban 3319 gyerek élt autizmus spektrumzavarral, míg 2023-ban már 9737. Fontos hozzátenni, a KSH 2001 óta tartja nyilván ezt a számot, ám akkor még csak 30 „diagnosztizált” autista tanuló volt az országban, számuk viszont 2002-re 630-ra ugrott. Ezáltal adódhat a kérdés, vajon mi állhat a drasztikus emelkedés hátterében?
Minden bizonnyal az, hogy a 90-es években egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy az értelmi fogyatékosok közé sorolták őket. Ez egyébként nem véletlen, ugyanis az Autisták Országos Szövetségének leírása szerint ez az állapot rendkívül sokszínű, ráadásul a tünetek egyénenként eltérnek, de akár életszakaszonként is változhatnak. A téma kapcsán egy, az Eduline-nak nyilatkozó autizmus szakirányos gyógypedagógus azt mondta:
„Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy jelentős mértékben nőne az autizmussal élő személyek száma”. Mint fogalmazott, a „növekedés” a hatékonyabb diagnosztikával és a növekvő „autizmus tudással” hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy az egyes szülők, szakemberek (pl. óvodapedagógusok) hamarabb észlelik a tüneteket és küldik el a gyerekeket a megfelelő kivizsgálásra. Ugyanakkor ezen a területen is problémát jelent, hogy kevés az autizmus szakirányos gyógypedagógus.
A portál szerint a 2024-es felsőoktatási felvételiben összesen 2944-en jelentkeztek erre a szakra, ám Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kiemelte: nem az a kérdés, hogy hányan jelentkeztek, hanem az, hogy végül hányan végzik el a szakot, és hányan helyezkednek el a szakmájukban. Elmondása szerint a korábbi tapasztalatok alapján várhatóan csak a felvételizők töredéke jut el a diplomáig, pályára állni pedig egyötödük fog.
Mindemellett az Autisták Országos Szövetsége szerint például Magyarországon még mindig csak az érintett gyerekek mindössze felét diagnosztizálják, ami „a megfelelő időben kezdődő, megfelelő minőségű, többrétű támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségétől fosztja meg azokat az érintetteket és a családjukat, akiknél rejtve maradnak az észlelt problémák okai”. De korábban azt is megírtuk, hogy tavaly decemberben átadták Magyarország első, autistáknak kialakított mintalakását Budapesten, kínai tudósok pedig áttörést érhettek el az autizmus kezelésével kapcsolatban.
