A Koppenhágai Egyetem tudósai azokra a membránokra, vagyis sejtfalakra fókuszáltak, amelyek szinte minden egyes sejtben megtalálhatóak, függetlenül attól, hogy természetes szövetről, vagy rákos formáról beszélünk.

Amikor ez a membrán megreped vagy felszakad, akkor a sejtben található folyadék kiszivárog, és bekövetkezik a sejthalál. Az úgynevezett makropinocitózis révén azonban egy önjavító procedúra indulhat meg, amely során a keletkezett lyukat lényegében befoltozza a sejt, és perceken belül egészségessé válik.

A károsodásért felelős membránrészek ezután apró gömböcskékre bomlanak, majd a sejt lizómáiba kerülnek, amelyek teljesen megsemmisítik a szövetet. Ráksejtekben ezt a folyamatot korábban még nem sikerült észlelni, laboratóriumi körülmények között azonban lézersugarak membránba való bejuttatásával el tudták érni, hogy létrejöjjön a makropinocitózis.

Kutatók rájöttek, hogy ha szándékosan előidézik a rákos sejtek elburjánzása előtt a makropinocitózist, akkor el lehet vele érni, hogy a daganatos elváltozásért felelős szövetek tovább szaporodjanak, így saját magukat neutralizálhatják.

Hosszú távon ennek azért van jelentősége, mert a jövőben akár célzott terápiás módszerek vagy gyógyszeres kezelések révén elérhető, hogy a folyamatot felhasználják, és az onkológiában széles körben alkalmazzák.

Ha sikerülne további biztos pontokat felfedezni a technika kapcsán, azzal áttörést érhetnének el a rákkutatásban, így az sem elképzelhetetlen, hogy a dán tudósok rábukkanhattak a daganatos megbetegedések kezelésének Szent Gráljára.