Átfogó változások kellenek a patikákban, jelentős összegeket lehetne vele spórolni
Az egészségügyi kiadásokat csaknem tíz százalékkal lehetne csökkenteni, ha megoldást találnának a problémákra.
A digitalizációs eszközök és lehetőségek szélesebb körű használatával a gyógyszerészek valós társai lehetnének az orvosoknak a gyógyításban. A patikák a terápiákat támogató információs központként is működhetnének, mivel ide futnak össze a betegadatok: a gyógyszerész pontosan láthatja, hogy hányféle és milyen készítményt szednek a páciensek, ami segíthetné elkerülni a gyógyszeralkalmazási hibákat – mondta Digital Health Summit szakmai fórumon Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.
Az észszerűtlen gyógyszerhasználat miatt évente több mint 300 tonnányi fel nem használt gyógyszert vittek vissza a patikákba, és szállították onnan a megsemmisítőkbe. Mikola Bálint szerint a megfelelő kapcsolat kiépítésével a beteg, az orvos és a gyógyszertár között lényegesen kevesebb betegnek lenne szüksége szakorvosi illetve kórházi ellátásra, és a hazai egészségügyi kiadásokat hatékonyabban lehetne elkölteni – számolt be róla a Népszava.
A gyógyszerész számos olyan feladatot is el tudna végezni a patikában, ami a gyógyszerkiadáson túlmutat, például segíthetne a páciensek egészségének megőrzésében és a szűrésekben. Az európai közösség 26 országában már a gyógyszerészek is beadhatnak védőoltásokat, míg Magyarországon egyelőre sikertelenek ezek a próbálkozások.
Magyarországon jelenleg 1500 településen nincs gyógyszertár, ami 700 ezer ember számára jelent problémát: „Ha összevetjük a betöltetlen körzetek és a patikák térképét, akkor azt láthatjuk, hogy azokon a területeken ahol nincs háziorvos, azok legtöbbjében is van patika. Vagyis lenne egészséggazdasági haszna is, ha a digitalizáció segítségével szorosabbra lehetne fűzni az alapellátó és a gyógyszerész kapcsolatát” – fogalmazott Mikola.