Óriási erővel csapódott egy aszteroida a Holdba, 10 perc alatt két kanyont is kivájt

Az már korábban is ismert volt, hogy a Hold déli pólusán a Mount Everestnél is magasabb hegycsúcsok vannak, nemrégiben azonban arra is fény derült, hogy még a Grand Canyonnál is mélyebb kanyonok is találhatók ott. A beszámolóban az áll: a NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter vizsgálata alapján megtudhattuk, hogy a rendkívüli gyorsasággal száguldó aszteroidák percek alatt vájhattak óriási kanyonokat a Hold felszínébe.

A szerkezet két ilyen képződményt vizsgált: a Vallis Schrödingert és a Vallis Planckot – részletezik. Előbbi 270 km hosszú és 2,7 km mély, utóbbi pedig még ennél is nagyobb, 280 km hosszú és majdnem 3,5 km mély. Összehasonlításképp érdemes megjegyezni, hogy bár a Grand Canyon hosszabb a maga 446 kilométerével, a mélysége csak 1,9 km. A téma kapcsán egyébként David Kring, az amerikai Egyetemek Űrkutatási Egyesületének (Universities Space Research Association, USRA) tudósa is megszólalt.

Elmondása szerint nagyjából négymilliárd évvel ezelőtt egy aszteroida vagy üstökös repült át a Hold déli pólusa felett, majd nekicsapódott a felszínnek. A számítások szerint ez nagyjából 55 ezer km/h sebességgel történhetett meg, így a két nagy kanyont kevesebb mint 10 perc alatt hozta létre az esemény. A szakemberek véleménye szerint ez a kataklizma hozta létre a Hold déli pólusától nagyjából 600 km-re lévő Schrödinger-medencét is, ami egy 320 km-es kráter. A kutatók fotók alapján elemezték a területet, ami végül segített nekik megfejteni a két kanyon titkát is.

A HVG az Interesting Engineering cikke alapján azt írja, a medencét létrehozó becsapódás során a Hold törmeléke 3600 km/h sebességgel hullhatott vissza az égitestre. Míg Gareth Collins, a Nature Communications hasábjain megjelent tanulmány társszerzője azt fűzte hozzá, hogy a Schrödinger-medencét létrehozó becsapódás hasonló lehetett, mint ami a dinoszauruszok kipusztulását okozta. A kanyonok létrehozásához pedig nagyjából 130-szor több energia kellett, mint amennyi a világ jelenlegi összes nukleáris fegyverében összeadódik – emelik ki.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy rejtélyes képződményre bukkant a NASA űrszondája a Mars felszínén. Mindez még Elon Muskot is lázba hozta, aki szerint űrhajósokat kellene odaküldeni, hogy megvizsgálják, mi van ott. Ebben a cikkben pedig arra tértünk ki, hogy amerikai kutatók számítása szerint még 14 millió évvel ezelőtt is lehetett forró láva a Hold felszínén. Ezáltal könnyen lehet, hogy az égitest képlékenyebb annál, mint amilyennek kinéz.