Az AstraZeneca körüli botrány „valószínűleg több ezer ember életébe került”
Az AstraZeneca hírnevének ekézése elsősorban a politikusoknak és egyes tudósoknak köszönhető – a félelemkeltés azonban több ezer ember életébe kerülhetett.
Egy oxfordi tudós, aki maga is részt vett az AstraZeneca oltóanyagának kifejlesztésében, megdöbbenésének adott hangot annak kapcsán, hogy egyes tudósok és politikusok olyan hihetetlen hisztériát keltettek az oltóanyag beadása kapcsán felmerült mellékhatások miatt, mely meglátása szerint „több ezer ember életébe kerülhetett”.
John Bell professzor a BBC dokumentumfilmjében úgy fogalmazott: „oly módon húzták le a vakcina hírnevét, hogy az egész világ ezt visszhangozza”, de kitért a felelősségre is, melynek kapcsán elmondta, a tudósok és a politikusok „rossz magatartása” nagy valószínűséggel „több ezer ember életébe került”, és ez az, amire „nem lehetnek büszkék”.
Miután több olyan jelentés is érkezett a világ számos pontjáról, melyek az AstraZeneca oltóanyagának beadása utáni ritka vérrögképződésről számoltak be, egyre több ország fordult el nyilvánosan az oltóanyag alkalmazásától, sőt, egyes országokban még be is tiltották az oltóanyag alkalmazását.
Az Egyesült Királyságban első körben azt javasolták, hogy a 40 alattiak számára találjanak egy alternatív megoldást, mivel tartottak a vérrögképződéstől, de hasonló félelmek miatt más országok, köztük Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Írország, Dánia, Norvégia, Bulgária, Izland és Thaiföld is egyaránt felfüggesztették az oltóanyag alkalmazását.
Miután számos országban úgy határoztak, hogy felfüggesztik az oltóanyag alkalmazását, rövidesen eljött az emlékeztető oltások, azaz a harmadik oltások beadásának ideje, ám az AstraZeneca itt sem kapott túl nagy szerepet, mi több, szinte egyáltalán nem adtak be AstraZenecát harmadik oltásként.
Habár annak idején az AstraZeneca oltóanyag úgy jelent meg a brit sajtóban, mint „Nagy-Britannia ajándéka a világnak”, ez a kép gyorsan szertefoszlott, s bár alapvetően is úgy fejlesztették ki, hogy a lehető legolcsóbban lehessen hozzájutni, és elegendő normál hűtőszekrényben tárolni, a vérrögképződéssel kapcsolatos aggodalmak miatt szinte teljesen eltűnt a koronavírus elleni oltóanyagok kínálatából.
A professzor megemlítette, nem gondolja, hogy túlzottan jót tett a brit és európai kapcsolatoknak az, hogy a vakcinát rendszeresen „a brit vakcinaként” hirdették, utalva arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök az az európai szabályozó hatóság döntését megelőzően kijelentette, 65 év felettieknek nem adható az AstraZeneca, mi több, egyenesen „hatástalannak” nevezte az oltóanyagot.
S bár azóta Franciaország és Németország is változtatott álláspontján, az AstraZeenca hírnevén ez semmit sem változtatott: kiderült, hogy 65 ezer oltottból egyetlen ember esetében merült fel a vérrögképződés kockázata, és az EMA is kijelentette, hogy a „vakcina előnyei felülmúlják az esetleges kockázatokat”, ennek ellenére az AstraZeneca oltóanyaga még mindig a koronavírus elleni harc mumusa.