Árpád hídi horrorbaleset: ez várhat a gázolóra egy szakértő szerint
Borbély Zoltán úgy véli, ebből akár halálos tömegszerencsétlenség is lehetett volna, ha más időpontban történik.
Fotó: Ütközésben összeroncsolódott személygépkocsi az Árpád hídon 2023. július 1-jén. Eddig tisztázatlan körülmények között egy személyautó elütött egy kerékpárost, majd összeütközött egy másik autóval. A balesetben többen megsérültek, egy férfi a kórházban meghalt.
MTI/Mihádák Zoltán 
Korábban megírtuk, hogy tragikus baleset történt az Árpád hídon, amelynek következtében egy vétlen kerékpáros életét vesztette. Később több információ is napvilágot látott az ügy kapcsán, például az, hogy annak a lehetőségét is vizsgálják, a két autós versenyzett-e egymással.
A balesetben érintett járművek rommá törtek, amelyek vezetőit súlyos sérülésekkel szállították kórházba, bár a jelenlegi állapotukról egyelőre nincs hír. Majd Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is megszólalt, akit meglehetősen feldühítettek a történtek.
A Mandiner pedig egy szakértőt kérdezett meg, véleménye szerint milyen büntetés várhat a gázolóra, amelynek kapcsán Borbély Zoltán közlekedési szakjogász több dolgot is elmondott. Elsőként azt, hogy ebből akár halálos tömegszerencsétlenség is lehetett volna, ha más időpontban történik.
Kiemelte, ha tényleg igaz, hogy az autók versenyeztek, az már önmagában egy súlyos szabálysértés. Majd azzal folytatta, ami az Árpád hídon történt, az halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége lehet „elsőre”, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a büntető törvénykönyv szerint.
A vezetők közlekedési előéletét is elemzik
A közlekedési szakjogász nagy kérdésnek nevezte, hogy a kétszeres sebességtúllépés önmagában megalapozhatja-e az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közúti veszélyeztetést, amelyről csak akkor lehet beszélni, ha a szándék kiterjed a veszélyhelyzetre. Ilyen például egy leszorítás, egy kormányráhúzás vagy egy büntetőfékezés.
Ezt követően arra emlékeztetett, miszerint több szakember felvetette már, hogy az extrém sebességtúllépés önmagában – térben és időben egyaránt – létrehoz egy veszélyhelyzetet, akár az utast, akár a többi közlekedési résztvevőt illetően. De a kúriai gyakorlat megköveteli a konkrét veszélyhelyzet szándékosságát.
„Az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a bíróság túlnyomórészt felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, ám ha ez valamely KRESZ-szabály durva, kiemelt megszegésével párosul, az átbillentheti a felfüggesztettet végrehajtandóra”
– magyarázta Borbély Zoltán.
Végül arra utalt, a hatóság a vizsgálat során minden eszközt be fog vetni (műszaki szakértőket, térfigyelő kamerákat, sebességmeghatározást), s elemezni fogja, kinek milyen szerepe volt a történtekben, valamint azt is, hogy a vezetőknek milyen a közlekedési előélete.
