Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21
Dollár
361,58 Ft
Euró
391,43 Ft
Font
465,88 Ft
Bitcoin
66,053 $

Amit Biden és Blinken nem fog elmondani az afganisztáni háborúról

David A. Andelman, a CNN publicistája véleménycikkében fejtette ki részletesen, hogy miért nem fogják kivonni az amerikaiak teljes mértékben csapataikat Afganisztánból, és miért nem fog erről beszélni az embereknek Joe Biden elnök és Anthony Blinken külügyminiszter.

...svg content...Laskar Gah, 2021. február 21. Az afgán biztonsági alakulatok tagjai helyszínelnek, miután pokolgép robbant egy rendõrjármû mellett az afganisztáni Helmand tartomány fõvárosában, Laskar Gahban 2021. február 21-én. A támadásban egy rendõr életét vesztette és legalább 17-en megsérültek. MTI/EPA/Vatan Jar
Külföld
Author image

Nagy Noel

Szerkesztő

Mint írja, Donald Trump abban reménykedett, hogy úgy vonul be az amerikai történelemkönyvekbe, mint az elnök, amely kihúzta az Egyesült Államokat a leghosszabb háborújából. Ezt a tálibokkal kötött 2020 februári megállapodása is jelezte, melynek értelmében legkésőbb 2021. május 1-ig az USA kivonja az összes csapatát Afganisztánból.

Nagyon közel állunk már ehhez a határidőhöz, viszont sem az Egyesült Államok, sem a NATO-béli szövetségesei nem készültek fel arra, mit is jelentene nemzetbiztonsági szempontból a csapatok teljes kivonása – írja Andelman. Megjegyzi: a kabuli kormány ráadásul nem is elég stabil ahhoz, hogy meg tudja tartani a hatalmát. Soron kívül Hiába az embercsempészek elengedése, továbbra is túlzsúfoltak a hazai börtönök

Anthony Blinken külügyminiszter már elkezdett gondolkodni azon, hogyan lehetne ezt mégis megoldani, és a megoldási javaslatát egy március elején, Ashraf Ghani afgán elnöknek küldött levelében fejtette ki: ez alapján egy ügyvivő kormányt kellene alakítani, melyet az afgán és tálib vezetők irányításával osztanak meg.

A publicista szerint ez egy fontos kérdést vet fel, miszerint hogyan osztod meg a hatalmat egy olyan lázadó csoporttal, amelynek egyrészt nincs semmi választási legitimációja, másrészt mindent megtesz azért, hogy bármi áron legyőzzön?

Andelman szerint erre a válasz olyan, amelyet az amerikaiak minden bizonnyal nem szeretnének hallani, vagyis az Egyesült Államoknak maradnia kell a helyén és biztosítania a rendet. Andelman azzal érvel, hogy csak abban az esetben lehet visszavonni a csapatokat, amennyiben sikerül meggyőzni Pakisztánt, hogy hagyja abba a tálibok finanszírozását és támogatását.

Ezt Blinken is elismerte, hogy bár még mindig a tervek között szerepel az amerikai csapatok kivonása, de attól tart, hogy amennyiben ez megtörténik, a tálibok villámgyorsan területszerzésbe kezdenek. Mint Andelman is hozzátette, szerinte még ez sem megfelelő kifejezés arra, amire a tálibok készülhetnek a csapatok távozása esetére.

A véleménycikk arra is kitér, hogy a tálibok pontosan tudják, milyen egy elhúzódó játékot űzni, és pont ezért nem szabad ragaszkodni ehhez a május 1-jei dátumhoz. Már csak azért sem – véli Andelman – mert a terrorszervezet még a saját ígéretei közül semmit sem teljesített kézzel fogható módon, vagyis nem fogták vissza az erőszakot és nem is vágták el a kapcsolatokat az Al-Kaidával.

„Semmi kétségem afelől, hogy a tálibok csak arra várnak, hogy a külföldi hadseregek távozzanak, ugyanis azzal kalkulálnak, hogy az utolsó amerikai katona távozásától számított fél-egy éven belül már Afganisztánt az irányításuk alá tudják vonni”

festette fel az egyik lehetséges forgatókönyvet a publicista.

Andelman úgy véli, hogy ebben az esetben még rosszabb lesz az afgán helyzet, mint a szeptember 11-ei terrortámadásokat megelőző időszakban, amikor a szervezet irányította az országot. Mint mondta, ez részben annak is köszönhető, hogy most sokkal jobban fel vannak szerelkezve ahhoz, hogy akaratukat érvényesítsék.

Az Afgán Újjáépítést biztosító Speciális Főfelügyelő (SIGAR) által nyilvánosságra hozott jelentés ráadásul ezt megerősítette: a tálibok egyáltalán nem változtattak taktikájukon, továbbra is heves a politikai erőszak és az iszlamista terrorszervezetek jelenléte sem enyhült számottevő módon.

„Egy hosszabb távú békeszerződés nélkül (vagy éppen azzal együtt is) Afganisztánban továbbra is nagy a veszélye az erőszakos, szélsőséges csoportok támadásainak. Minden politikai megállapodás azt hozhatja maga után, hogy ezen csoportok elvadulnak, és akár egy újabb felkelést indítanak. Ezek az ügyek pedig csak fokozódhatnak, amennyiben az USA kivonja a csapatait”

írja a jelentés.

Andelman úgy véli, amennyiben az amerikai csapatok távoznak Afganisztánból, a női jogok terén elért fejlődés a semmivel lesz egyenlő, és a tálibok első számú bevételi forrása, az illegális kábítószer-kereskedelem csak még kiterjedtebbé fog válni. Ezen felül nagyon kevés akadálya lehet annak, hogy a terrorszervezet nyugati országokat támadjon meg különböző terrorcselekményekkel.

A véleménycikkben kitér arra is, mivel lehetne azt elérni, hogy biztonságos legyen az amerikai csapatok kivonása, ugyanis a tálibok 2001 óta nem voltak ilyen erőszak és nincs arra utaló jel, hogy különösebben be kívánnák tartani a megállapodás feltételeit.

Az egyik ilyen, hogy az Egyesült Államoknak nagyon közeli kapcsolatot kell elkezdeni ápolni Pakisztánnal, még abban az esetben is, ha ez miatt romlik némileg a kapcsolat Indiával. Pakisztán a tálibok protektoraként deklarálta magát, ám ennek hátterében is inkább az Indiával való konfliktus lehet, hogy csökkentsék ellenségük befolyását a régióban.

Andelman azzal érvelt, hogy amennyiben sikerülne legalább enyhíteni azt, hogy Pakisztán pénzzel, fegyverrel és felkészítéssel támogassa a tálib erőket, akkor már csökkenne a terrorszervezet hatékonysága. Joe Biden azonban nem tűnik úgy, hogy efelé hajlana, ő is inkább egy erős India-szövetségben gondolkodik.

Andelman azzal zárta, hogy szerinte már csak azért is kockázatos a május 1-jei dátum betartása, mert akkor hogy néznének az amerikai vezetők azoknak a családoknak a szemébe, akik egy szerettüket vesztették el az afgán háborúkba. „Azért haltak meg, hogy visszatérjünk a korábbi status quohoz?” – tette fel a kérdést.

Akár családtagok is taníthatják majd a vezetést az új KRESZ-szabályok szerint

A Közlekedési Minisztérium új javaslatokat dolgoz ki a KRESZ megújítására, melyek között ott szerepel a családtagok által végzett vezetésoktatás lehetősége és az utánképzési rendszer átalakítása is.