Az Egyesült Államok hadserege újabb légicsapásokat hajtott végre Irán déli részén, amik során rakétaindító állásokat és aknatelepítésre készülő hajókat támadtak, miközben a két ország között továbbra is érvényben van a tűzszünet. Az amerikai Központi Parancsnokság közleménye szerint a műveleteket önvédelemből rendelték el, és azok célja az volt, hogy megvédjék az amerikai csapatokat az iráni erők által jelentett fenyegetésektől.

Tim Hawkins kapitány, a parancsnokság szóvivője hangsúlyozta, az amerikai hadsereg „továbbra is megvédi erőit, miközben visszafogottságot tanúsít a jelenlegi tűzszünet alatt”, ugyanakkor jelezte, hogy a fenyegetésekre arányos választ adnak. A támadások a New York Times értesülései szerint Bandar-Abbász közelében történtek, amely stratégiai jelentőségű kikötőváros a Hormuzi-szoros partján, és egy iráni haditengerészeti bázisnak is otthont ad – írja a BBC.

Az iráni állami média korábban arról számolt be, hogy a térségben robbanásokat hallottak, és a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak az eset körülményeinek feltárására, ugyanakkor Teherán hivatalosan egyelőre nem reagált az amerikai akciókra. Nem világos, hogy a mostani csapások miként befolyásolják a békemegállapodás esélyeit, bár a diplomáciai egyeztetések az elmúlt napokban folytatódtak.

Marco Rubio is megszólalt

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a támadásokat követően kijelentette, továbbra is lehetséges egy megállapodás, és rámutatott az iráni főtárgyaló, illetve külügyminiszter és Katar miniszterelnöke közötti keddi egyeztetésekre. „Meglátjuk, tudunk-e előrelépést elérni. Jelenleg intenzív egyeztetések zajlanak az előzetes dokumentum pontos szövegéről, ezért néhány napra még szükség lesz” – fogalmazott indiai hivatalos látogatása során. Hozzátette, Donald Trump elnök „kifejezte szándékát a megállapodás megkötésére”, ugyanakkor világossá tette, hogy „vagy jó megállapodás születik, vagy semmilyen”.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A hétvégén Trump még arról beszélt, hogy közel lehet az egyezség, később azonban közölte, hogy arra utasította a tárgyalókat, ne siettessék a folyamatot, miközben Rubio korábban azt sem zárta ki, hogy akár hétfőn megállapodás születhet. Ezzel szemben Esmail Baqai iráni külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, „helyes azt mondani, hogy a vitás kérdések jelentős részében sikerült közelebb kerülni az álláspontokhoz, de azt állítani, hogy a megállapodás aláírása küszöbön áll, senki sem teheti meg”.

A tárgyalások középpontja

A tárgyalások középpontjában egy olyan szándéknyilatkozat áll, amely a jelenlegi tűzszünet hatvan nappal történő meghosszabbítását, a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását és az iráni nukleáris programról szóló további egyeztetések menetrendjét tartalmazná.

Az amerikai hírszerzés ugyanakkor úgy véli, Irán legfelsőbb vezetője, Mojtaba Hamenei – aki a háború első napján végrehajtott izraeli csapásban megsebesült, és amiben életét vesztette apja és elődje – ismeretlen helyen tartózkodik, ami megnehezíti a kommunikációt megbízottaival, és lassítja a tárgyalások ütemét.

Amerikai sajtóértesülések szerint a jelenlegi egyeztetések nem vezetnek azonnali végleges rendezéshez, mivel több kényes kérdést későbbre halasztanak, köztük az Irán elleni szankciók enyhítésének részleteit, a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítását és az amerikai követeléseket Teherán nukleáris ambícióinak korlátozására vonatkozóan.

A dúsított urán

A konfliktus kezdetén Irán becslések szerint mintegy 440 kilogramm, 60 százalékos tisztaságra dúsított uránnal rendelkezett, amely viszonylag rövid technikai lépésre van a fegyverminőségű, 90 százalékos szinttől, ami elméletileg lehetővé tenné atomfegyver előállítását.

Trump hétfő este kijelentette, a dúsított uránt „azonnal” át kell adni az Egyesült Államoknak, vagy „lehetőleg az Iráni Iszlám Köztársasággal együttműködésben és összehangoltan helyben meg kell semmisíteni”. A felek április 8. óta tartják be a tűzszünetet, miközben Irán továbbra is ellenőrzést gyakorol a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom felett, az amerikai haditengerészet pedig blokád alá vonta az iráni kikötőket.

A február 28-án indított amerikai és izraeli csapások nyomán kirobbant konfliktus az egész Közel-Keletre kiterjedt, Irán válaszul Izraelt és az USA-val szövetséges öböl menti államokat támadta, valamint gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, ami világszerte megemelte az olajárakat, és újabb bizonytalanságot hozott az energiapolitikai folyamatokba.