A holland Eindhoveni Műszaki Egyetem PhD hallgatója, Gabriele Papini által vezetett tanulmányban egy csuklóra helyezhető eszközt vizsgáltak, ami zöld LED-fénnyel világít a felhasználó bőrén keresztül az alatta lévő erekbe.

Azáltal, hogy elemzik, pontosan mennyi fényt nyelnek el a véredények, és mennyit vernek vissza, kiszámítható a viselő pulzusszáma. Mindez azért fontos, mert a szívritmus változásai megfelelhetnek az alvási apnoe okozta légzési fennakadásoknak, így a betegeket nyomon lehet követni.

A készülékkel 250 önkéntes szívfrekvenciáját és pulzusamplitúdóját figyelték, akik közül néhányról tudták, hogy alvási zavarokban szenvednek, néhányukról pedig azt, hogy képesek zavartalanul pihenni.

Később algoritmusokba táplálták a begyűjtött adatokat, melynek révén a pulzus változásait az apnoe okozta légzési eseményekhez rendelték, miközben megtanították velük kiszűrni a zavaró háttérzajokat, például a különféle testmozgásokat.

Amint végeztek a tesztekkel, rendkívül ígéretes végeredményeket kaptak, kiderült ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia által kalkulált indexek minden személyre vonatkozóan megegyeztek az alvásklinikákon általánosan használt, hagyományos érzékelőkkel mért mutatókkal, tehát gyakorlatban is alkalmazni lehet a technikát.