Az állategészségügy és az állatvédelem területére is betört az MI
A mesterséges intelligencia újabb területet hódított meg, bár azt el kell ismerni, hogy mindez még gyerekcipőben jár Magyarországon.
Fotó: Unsplash
Legyen szó takarmány- és vízfelhasználásról, a beteg állatok szenzorokkal, drónokkal való kiszűréséről, akár az állattartás színvonalának szoftverrel történő megvizsgálásáról, kétségtelenül kijelenthető, hogy a mesterséges intelligencia napjainkra betört az állategészségügy és az állatvédelem területére is. Erre vonatkozóan Kajó Cecília jogász mondott el néhány dolgot.
„A mesterséges intelligencia segít a rutinszerű, monoton munka kiváltásában, például a takarmány- és vízfelhasználás monitoring rendszerbe csatolása révén számos hasznos információt tud szolgáltatni az adott állatról”
– magyarázta a szakértő, akinek egyik fő szakterülete az állatvédelem.
Mint kiderült, ilyen „okosboxok” már a kaposvári lóklinikán is megtalálhatók, ahol szenzorok mérik a ló különböző életfunkcióit, ezáltal pontos információkat adnak arról, hogy az állat sokat, vagy keveset eszik, iszik (így akár egy kólikás roham is időben észrevehető). Az adatokat az állatorvosok elemezni tudják, és komplex következtetéseket képesek levonni a kialakult helyzetről, ám mindez további kutatásokhoz, pályázatokhoz is segítséget nyújthat, illetve a technológia révén komoly adatbázisok, tudásbázisok jöhetnek majd létre.
Már megtettük az első lépéseket a fejlődés irányába
De kamerákkal, drónokkal a vadon élő állatokról is sokat tudhatunk meg (pl. vonulás, létszám), amelyek értékesek lehetnek az országos vadgazdálkodás számára. A mesterséges intelligencia segítségével sikeresebben előzhetőek meg a vadak által okozott károk, de az elemzések alapján az etetőhelyek, itatóhelyek fenntartása is könnyebbé válhat. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy mindez még gyerekcipőben jár hazánkban, ám az első lépéseket már megtettük, elsősorban azokon a klinikákon, ahol sikeresen pályáztak a különféle okoseszközökre, tehát ők már tudnak segíteni a többi piaci szereplőnek tapasztalatukkal, pályázati rutinjukkal.
Kajó Cecília úgy véli, szintén egyedi és állományszinten is fontos méréseket végez az objektív sántaságvizsgáló, amely a lovak legkisebb mértékű mozgás-aszimmetriáját is képes kimutatni. A felmérés során három szenzort rögzítenek a vizsgálni kívánt lóra: egyet a homlokára egy fülvédőhöz hasonló kiegészítővel, egyet a jobb elülső lábára, a csüd alá és egyet a belső csípőszöglet tájékára – írta a Napi.hu.
„Így kemény és puha talajon egyaránt, minden járómódban, egyenes vonalon, futószáron lovas nélkül és lovassal egzakt módon vizsgálható a ló mozgása. A sántaságvizsgáló diagnosztikai eszköz használata kombinálható a digitális nyeregilleszkedés- és ülés-vizsgáló eszközzel, mely komplex digitális sántaság- és ülés-nyereg vizsgálatot tesz lehetővé lovaglás közben, dokumentálható és archiválható módon”
– mondta.
