Szakértők: Afrikának sokkal komolyabb időjárás-előrejelző rendszerekre van szüksége

Mo Ibrahim szudáni milliárdos és filantróp, aki saját alapítványt is alapított, úgy látja, sokkal komolyabb korai előrejelző rendszerekre, valamint hatékonyabb éghajlattal kapcsolatos kutatásokra lenne szükség Afrikában, mivel a manapság uralkodó szélsőséges időjárás, beleértve a ciklonokat és az aszályokat is, továbbra is sújtja az afrikai kontinens lakosságát.

Ibrahim az AP-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, Afrika hangja elveszik a globális éghajlai vitákban, mivel nem rendelkezik kutatási kapacitással, így jóformán nincs beleszólása az egyébként főként Afrikát érintő éghajlati ügyekbe. A milliárdos az ENSZ novemberben tartandó COP27 klímakonferenciáján szeretné elérni, hogy Afrikának is legyen beleszólása a klímaváltozással kapcsolatos ügyekbe. Soron kívül Helyszíni fotókon, ahogy megérkezik a Kossuth térre az Ország Karácsonyfája

Meglátása szerint ugyanis Afrikának mindössze pár időjárási állomása van, ráadásul azok is egyenlőtlen módon vannak szétszórva a kontinensen, ez pedig „kritikus hiányosságokat” idéz elő az éghajlati adatok gyűjtése során. Szakértők úgy látják, hogy ha nagyobb gyakorisággal lennének képesek megbízható adatokkal szolgálni, úgy sokkal könnyebb lenne az előrejelzések elkészítése is, így pedig előre felkészülhetnének a szélsőséges időjárásra.

Az év elején egy prominens éghajlatkutatók által készített ENSZ-jelentés szerint a kontinensre vonatkozó „éghajlatváltozási kockázatok meghatározása jelenleg olyan globális tanulmányokból származó bizonyítékokra támaszkodik, melyek nagyrészt Afrikán kívüli adatokat használnak”.

Jelentésükben kiemelték, ez azt jelenti, hogy bár a globális adatok a világ egészére vonatkozó becslésekhez kiválóak, egyáltalán nem tartalmaznak olyan konkrétumokat, melyekre az afrikai lakosságnak szüksége lenne ahhoz, hogy meghatározhassák, mennyire veszélyezteti őket a szélsőséges időjárás, és mit tudnak tenni ellene.