A napfény hatástalaníthatja a koronavírust a legújabb kutatás szerint
Egyre több tudományos cikkben írnak arról, hogy a COVID-19 kórokozója jobban terjed zárt terekben, mint kint a környezetben, ami jó hír lehet a védekezés szempontjából.
Korábbi kutatások bebizonyították, hogy a Sars-CoV-2 vírus huzamosabb ideig fertőzőképes maradhat különböző tárgyak felszínén, feltéve, ha benti terekről van szó.
Kínai tudósok rámutattak, hogy a koronavírus-fertőzés az ország különböző részeiben egyaránt lezajlik, függetlenül a száraz vagy nedves időjárásra és a forró, esetleg párás környezeti viszonyokra.
A legújabb hongkongi tanulmányban azonban felfedezték, hogy laboratóriumi körülmények között a hőmérséklet növelésével a kórokozó aktív részecskéinek mennyisége jelentősen csökkent, ugyanis 30 percig tartó 56 Celsius-fokos és 5 percig tartó 70 Celsius-fokos kezelés után teljesen hatástalanná váltak a vírus genetikai örökítőanyagai.
Egy másik vizsgálat során az amerikai Nemzeti Biovédelmi Analitikai és Ellenintézkedési Központ laborjában kísérletek útján rájöttek, hogy a természetes napfény szinte azonnal elpusztíthatja a COVID-19 kórokozóját, így eltüntetheti azokat a tárgyak felületéről.
Az egyelőre még kissé ellentmondásos kutatások alapján valószínűsíthető, hogy a koronavírus fertőzési potenciálja a kinti közvetlen napfénynek kitett helyeken a minimálisra apadhat.
A szakemberek emberi nyálból származó és víruskultúrából kitenyésztett, koncentrált szuszpenziót alkalmaztak, amelyet kiszárítottak és acéllemezekre helyeztek, végül egy olyan kamrába tették őket, ahol a természetes napfényt imitáló sugaraknak tehették ki a mintákat.
A lemezeket 2-18 percig tartó sugárzásokkal bombázták, így könnyen kiszámolhatták a vírus inaktivációs rátáját. Összehasonlításképpen egy kontroll-mintát is elhelyeztek egy másik kamrában, ahol 60 percig sötétségben volt mindenféle stimulált napfény nélkül.
Az eredmények azt mutatták, hogy az északi szélesség 40. fokának déli napfénye a fertőzőképes kórokozók 90%-át a szárított nyálminta esetében 6,8 percenként, a víruskulturánál pedig 14,3 percenként pusztította el. Szignifikáns ritkulást figyeltek meg a gyengébben stimulált mintáknál is, viszont ekkor jóval tovább tartott a folyamat; a sötét kamrában lévő vírusoknál semmilyen változást nem tapasztaltak.
A Sars-CoV-2 inaktivációs rátája a nyál esetében kétszer magasabb volt, mint a tenyésztett víruskultúrában, a kutatók viszont hozzátették, hogy a valós emberi nyálkahártyában rendkívül változó lehet a koronavírus-koncentráció, ugyanis ők csupán szimulált mintákat használtak.
A napsugárzás más szemszögből nézve is hasznos a betegségek kivédése miatt. A napfény köztudottan az egyetlen természetes forrása a D-vitaminnak, ami serkenti az emberi szervezet ellenállóképességét és bizonyítottan elősegíti a COVID-19 páciensek gyógyulását is.
Franciaországban és Spanyolországban jelenleg is zajlanak a D-vitaminhoz kapcsolódó kutatások, így július végére erről szintén többet tudhatunk majd meg.
Közben úgy tűnik, hogy a malária ellen használt antivirális szer hatásos lehet a koronavírussal szemben is:
