A kórházak padlóján tanyázó baktériumok veszélyeztethetik a páciensek egészségét
Annak ellenére, hogy igyekeznek rendszeresen takarítani és fertőtleníteni a klinikák és betegszobák padlóit, villámgyorsan megtelhetnek újból antibiotikum-rezisztens baktériumokkal, ezért a kritikus állapotban lévő páciensek fokozott veszélyeknek lehetnek kitéve.
Győr, 2018. december 4.
Gyermeksürgősségi baleseti betegszoba a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház újonnan átadott gyermeksürgősségi részlegében 2018. december 4-én.
MTI/Krizsán Csaba
Annak ellenére, hogy igyekeznek rendszeresen takarítani és fertőtleníteni a klinikák és betegszobák padlóit, villámgyorsan megtelhetnek újból antibiotikum-rezisztens baktériumokkal, ezért a kritikus állapotban lévő páciensek fokozott veszélyeknek lehetnek kitéve.
A padlót gyakran nem kezelik ugyanazzal a gondossággal, mint a betegszállító eszközöket vagy magukat az ágyakat, legtöbb esetben még akkor sem mosnak fel, amikor kicserélődnek a páciensek, csupán ha láthatóan koszosak vagy porosak, ezáltal egészségügyi problémák jelentkezhetnek a kórházban szinte bárhol.
Curtis Donskey, az Infection Control & Hospital Epidemiology tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzője elmondta,
„Ha a baktériumok a földön maradnának, nem lenne gond, azonban bizonyítékok vannak rá, hogy a mikroorganizmusok bejuthatnak a betegek szervezetébe. A kézhigiénia nagyon fontos; ezen kívül egy gyakorlati megközelítést kellene kidolgoznunk, amivel csökkenthetnénk a patogének lehetséges forrásait.”
A Northeast Ohio VA Egészségügyi Ellátórendszer kutatócsapata összesen 17 kórházi szoba fertőzöttségi szintjét vizsgálta újonnan felvett pácienseknél. Tesztelések előtt a helyiségeket felmosták és fertőtlenítették, a pácienseken pedig baktériumvizsgálatokat végeztek, hogy kizárják a meglévő mikrobiális eredetű fertőzések jelenlétét.
A kutatás során megvizsgálták a betegek és az egészségügyi dolgozók közti interakciókat, ellenőrizték a felhasznált kórházi eszközöket, valamint naponta többször vettek mintákat a zoknikról, az ágyakról, a gyakran megérintett felületekről, illetve a padló kulcsfontosságú részeiről.
Amíg a szobák majdnem fele meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériummal volt megfertőzve a betegfelvétel utáni első 24 órában, addig a vankomicin-rezisztens Enterococcusok (VRE) a helyiségek 58 százalékában felszaporodtak.
Egy korábbi, augusztusi tanulmányban kimutatták, hogy a Sars-CoV-2 vírus örökítőanyaga leggyakrabban a kórházi személyzet cipőin maradtak életben. Ahhoz, hogy biztosan meg tudják mondani, milyen mértékben állhatnak fenn a bakteriális és virális fertőzések a betegszobákban, további részletes vizsgálatok szükségesek.
