A hosszabb és egészségesebb élet érdekében ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni

A kutatók úgy vélik, hogy a stressz ilyen jellegű csökkenése nagy hatással lehet az egészségi állapotra. Robert Stawski, a tanulmány vezető szerzője, a Közegészségügyi és Humán Tudományok Főiskolájának docense elmondta, minden ember életében történnek stresszes események, így tehát ezek alól senki sem lehet kivétel. Azonban az, hogy ez a stressz mennyire köti le az embert nap végén, egy egészen más kérdés: minél több vitát hagyunk magunk mögött a nap végére, annál boldogabbak leszünk.

A kutatók már régóta tisztában vannak azzal, hogy a krónikus stressz miként befolyásolhatja az egészséget, a mentális egészségi problémáktól, például a depressziótól és a szorongástól kezdve a fizikai problémákig, beleértve a szívbetegségeket, a legyengült immunrendszert, a reproduktív nehézségeket és a gyomor-bélrendszeri problémákat. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Azonban fontos megjegyezni, hogy nem csak a súlyos krónikus stresszorok, például a szegénység vagy az erőszak okozhatnak kárt. „A napi stresszorok – különösen a nap folyamán jelentkező kisebb, apró kellemetlenségek – is tartósan befolyásolják a halálozást, például a gyulladást és a kognitív funkciókat” – mondta Dakota Witzel, vezető szerző, az oregoni egyetem (OSU) emberi fejlődést kutató doktori hallgatója.

A tanulmányhoz Stawski és Witzel felhasználta a National Study of Daily Experiences adatait, amely több mint 2000 ember mélyreható vizsgálatán alapult, s amelyen több mint 2000 olyan ember vett részt, akiket egymás után nyolc napon keresztül kérdeztek meg érzéseikről és tapasztalataikról.

A kutatók minden jelentést megvizsgáltak, azokat az eseteket is beleszámították, mikor az alany vitatkozott valamiről, és azokat az eseteket is, mikor az alany inkább úgy döntött, nem folytatja a vitát, hogy ne legyen további nézeteltérése az illetővel. Ezután megmérték, hogy az incidens milyen hatással volt a személy negatív és pozitív érzelmekben bekövetkezett változására, mind a találkozás napján, mind az azt követő napon.

Annak mértéke, hogy az élmény hogyan hat valakire érzelmileg – a negatív érzelmek növekedése vagy a pozitív érzelmek csökkenése – az esemény bekövetkezésének napján „reaktivitás” néven ismert, míg a „maradék” az elhúzódó érzelmi megterhelés az élmény másnapján. A negatív és pozitív affektus az adott napon érzett negatív és pozitív érzelmek mértékére vonatkozik.

Az eredmények azt mutatták, hogy a vita vagy az elkerült viták napján azok az emberek, akik úgy érezték, hogy a találkozásuk megoldódott, nagyjából a reaktivitásuk felét tették ki azoknak, akiknek a találkozásuk után sem oldódott meg problémájuk. Az érvelést vagy az elkerült vitát követő napon az eredmények még szigorúbbak voltak: azok az emberek, akik úgy érezték, hogy az ügy megoldódott, nem mutatták annak jelét, hogy a másnapi negatív érzéseik hosszabb ideig tartanának.

A tanulmány az életkorral kapcsolatos különbségeket is megvizsgálta, és megállapította, hogy a 68 éves és annál idősebb felnőttek több mint 40 százalékkal nagyobb eséllyel tekintették konfliktusaikat megoldottként. De a szanálási állapot hatása az emberek negatív és pozitív hatásaira életkortól függetlenül ugyanaz maradt.

A kutatóknak több magyarázatuk is volt az idősebbek reakciójára: az idősebbek ugyanis motiváltabbak lehetnek a negativitás minimalizálásra és a pozitív érzelmek maximalizálására, mivel kevesebb évük van hátra, ami összhangban áll az öregedés és az érzelmek közötti létező elméleteivel.

Lehet, hogy több tapasztalatuk van az érvelésben, és így hatékonyabban tudják megszüntetni vagy éppen elkerülni a konfliktusokat. Bár az emberek nem mindig tudják ellenőrizni, hogy milyen stresszorok kerülnek az életükbe – és az ellenőrzés hiánya maga is sok esetben stresszor –, a saját stresszre reagálva képesek hatni ezekre a stresszorokra.