Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

A „harag napja” Libanonban: a tüntetők erős üzenetet küldenek a kormánynak

A „harag napja” Libanonban: a tüntetők erős üzenetet küldenek a kormánynak

A „harag napja” Libanonban: a tüntetők erős üzenetet küldenek a kormánynak
Bejrút, 2021. március 8. Tüntetõ halad el égõ autógumik elõtt Bejrút közelében 2021. március 8-án. Ezen a napon az ország romló gazdasági helyzete, a nemzeti fizetõeszköz elértéktelenedése és a belpolitikai csatározások miatt hetek óta tiltakozók meghirdették a "harag napját", országszerte forgalmi fennakadásokat okozva, így veszélyeztetve az oxigénszállítmányok eljutását a koronavírusos betegeket kezelõ kórházakba. MTI/AP/Huszein Malla

A harag és a tehetetlenség megtestesülése zajlik épp Libanonban, a kormányellenes tüntetők ugyanis gumiabroncsokat égetnek, elzárják a legfontosabb utakat, és sűrű fekete füstöt engednek szabadjára, mely Bejrút és az ország más területei felett is gomolyog.

A taktika a politikai osztály elleni tüntetések új fellángolásának motívumává vált, amely látszólag nem sokat tesz, amikor Libanon szépen lassan a politikai és gazdasági szakadék szélére csúszik. Az ország modern történelmének legsúlyosabb gazdasági válságában van, a helyzetet pedig tovább súlyosbították a járványügyi korlátozások és a túlterhelt egészségügyi ellátórendszer.

A cikk a videó után folytatódik

„A tűz felszabadítja haragunkat és lecsendesíti a szívünket. ” – mondta Mounir Hujairi, a libanoni események 23 éves tüntetője, aki az alacsony bérezésű nappali munkák és a tiltakozások között tengődik.

A gumiabroncsokból származó korom és füst elfedi a maszkokat viselő tüntetők arcát az ideiglenes útakadályoknál, amelyek elzárják a forgalmat Bejrút körül és a városok között. A tüntetők kitartása és a gumiabroncsok napi szintű égetése egyértelműsíti, hogy milyen szinten megoldhatatlanná váltak az ország problémái.

A kormányellenes tüntetések először 2019 év végén kezdődtek Libanonban, azóta a helyi valuta effektíve összeomlott, miután közel 30 évig a dollárhoz viszonyították, a fizetések változatlanok maradtak éppúgy, mint az infláció. Az emberek elvesztették munkájukat, a létminimum alatti szegénység pedig már a lakosság közel 50 százalékát érinti.

Eközben Libanon politikai rendszere elakadt, miután a politikusok nem voltak hajlandók kompromisszumokat kötni kormányalakítással vagy éppen a komolyabb pénzügyi döntések meghozatalával kapcsolatban, mert attól tartottak, hogy elveszítik befolyásukat vagy támogatóikat.

A koronavírus miatt kimerült és megrémített, valamint korlátozott libanoniak végignézték, ahogy a kormányzó elit tagjai egymást hibáztatják a válság kialakulásáért. A múlt héten a helyi valuta rekord mélypontot ért el, a feketepiacon 11 ezer libanoni font és dollár közötti árfolyamon kereskedtek, a hivatalos 1500 fontért 1 dollár helyett, ami egy újabb tiltakozási hullámot váltott ki az országban.

A kétségbeesett tüntetők az útlezárásokkal próbálják lemondásra kényszeríteni kormányt, a közhangulat pedig irgalmatlanul sötét, sőt egyre félelmetesebb. A tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy könnyedén káosz alakulhat ki, egyesek szerint pedig a tiltakozásokat bizonyos politikai csoportok manipulálták, annak érdekében, hogy erőszakkal különböző engedményeket kényszerítsenek ki a kormányból.

Sokan attól tartanak, hogy ismét polgárháború fog kitörni, ugyanis a társadalmi feszültség majdhogynem elérte azt a szintet, melyet 1975 áprilisa óta nem látott a nemzet. A gumiabroncsok égetése is innen ered, ez ugyanis az egyik legolcsóbb módszer az útlezárások abszolválására, valamint hatékony figyelemfelkeltő eszköz.