A Föld mágneses mezője 10-szer gyorsabban változhat, mint azt korábban gondolták
Bolygónk mágneses tere legutoljára 39 ezer évvel ezelőtt volt ennyire aktív.
Bolygónk mágneses tere legutoljára 39 ezer évvel ezelőtt volt ennyire aktív.
A Nature Communications tudományos lapban megjelent publikációban a Leedsi Egyetem és a Kalifornai Egyetem kutatói a 2 800 kilométerrel a Föld felszíne alatt hömpölygő folyékony vasréteget vizsgálták.
Bolygónk mágneses mezőjét a külső héjban elhelyezkedő olvadt fémek generálják, mozgásukkal ugyanis elektromos áramlatokat hoznak létre, melyek nemcsak a mi navigációs eszközeinket működtetik, hanem a kozmikus sugárzásoktól is megvédik Földünket, miközben egyben tartják az atmoszférát.
E mágneses tér változása természetes folyamatnak számít. A Föld körül keringő műholdak segítségével megfigyelhettük, milyen mértékben lengenek ki az értékek, a geológusok pedig rájöttek, hogy az eltérések az üledékeken és a lávafolyamokon is észlelhetőek.
Bár nem egyszerű tűpontosan követni a Föld alsóbb rétegeiben zajló eseményeket, a kutatók az elmúlt 100 ezer év geológiai adatainak analizálásával és a mágneses mező mozgásának szimulációjával próbálták meg rekonstruálni a történéseket – számolt be róla a phys.org portál.
Rájöttek, hogy a tér irányváltoztatásai 10-szer gyorsabban módosították évi több mint 1 fokkal a kilengést, melyek hatására a teljes mágneses mező meggyengülhetett. A változások egyébként a polaritás felcserélődése és geomágneses vándorlások során állhatnak fenn.
A legkirívóbb példa a tanulmányban szereplő évi 2,5 fokos irányváltoztatás, ami 39 ezer évvel ezelőtt játszódott le. Ez az esemény a Közép-Amerikától nyugatra lévő területen zajlott, a kutatók szerint pedig a folyékony fémréteg felületén található áramlati foltok révén jöhetett létre.
