Navalnij mellett tüntetnek, mégsem ez a fő oka az oroszok elégedetlenségének
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus bebörtönzése volt az a fő esemény, amely meggyújtotta a madzagot egy olyan robbanóhordóra, ami már hosszú ideje csak telítődik puskaporral.
Nikolaj Novickij egy bevásárlóközpontban dolgozik kasszásként az Oroszország déli részén található Voronyezsben. A felettesei megmondták neki többek között, hogy minden lejárt terméket semmisítsen meg, és a már kiszáradt kenyerekre öntsön tejfölt.
Az üzlet mögött a szemét növekszik, Novickij viszont döbbenten látta, ahogy egy idős hölgy éppen az élelmiszerhulladékban kutat némi étel reményében. A 41 éves férfi a Financial Times-nak elárulta, ennek megvan az alapos oka:
Habár a megmérgezett orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij letartóztatása és bebörtönzése volt a közvetlen ok, amiért az oroszok egy része utcára vonult, a feszültség ennél sokkal mélyebben húzódik. A lakosság dühös Vlagyimir Putyin rezsimére, hiszen a saját bőrükön érzik, hogy az ország gazdasága mélyrepülésben van.
Oroszország gazdaságának évek óta tartó stagnálása, a befektetések de facto összeomlása és a szigorúan szabályozott és korlátozott állami kiadások következtében az oroszok bérének valódi értéke csökkent az elmúlt hét évből legalább öt évben, csak a tavalyi év során 3.4 százalékkal. 2020-ban például a 2013-as szintekhez képest 11 százalékkal kevesebbet költöttek az oroszok.
A brit pénzügyi lap szerint a legtöbb gazdasági szenvedés, amit az elmúlt években lehetett tapasztalni, a Kremlben hozott döntésekre vezethető vissza, a koronavírus-járvány mindössze megvilágította azokat a hosszú ideje meglévő strukturális hibákat, amelyek fertőzik az orosz gazdaságot.
Ezek közé tartozik a fájdalmasan alulfinanszírozott egészségügyi és oktatási rendszer, a rendkívül alacsony értékű nyugdíjak és a már-már szürrealitásig menő korrupció, melynek következtében a pénzügyi erőforrások jelentős része nem éri el azt a célt, amelyre eredetileg elkülönítették.
A járvány kitörésére reagálva Vlagyimir Putyin kormánya nagy horderejű döntést hozott meg: az eredetileg a szegényebb régiók fejlesztésére elkülönített 360 milliárd dollár értékű befektetési tervet lesöpörték az asztalról.
Az orosz kormány ehelyett úgy döntött, hogy inkább a 183 milliárd dollár értékű nemzeti vagyonalapot részesítik előnyben, hogy legyenek tartalékok a gazdasági sokkra. Ezt a sok pénzt a korábban említett megszorításoknak köszönhetően tudták felépíteni, mint a nyugdíjkorhatár és a kiskereskedelmi adók megemelése.
A háztartásonkénti lakossági fogyasztás csak a tavalyi év során 8.6 százalékot esett vissza, míg maga a gazdaság három százalékot zsugorodott. Habár ez a koronavírus-járvány okozta pusztítások tekintetében nem hangzik olyan nagyon rossznak, de a 2013-as szintekhez képest ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó GDP 30 százalékkal csökkent.
2020 első kilenc hónapjában mintegy 19.6 millió orosz élt a szegénységi küszöb alatt, ami a lakosság 13.3 százalékának felel meg. Hiába Putyin 2018-ban tett ígérete, hogy 2024-re a felére csökkenti azoknak a számát, akik a 165 dolláros (mintegy 50 000 forint) szegénységi küszöb alatt élnek, már kitolta ezt az ígéretet, elmondása szerint 2030-ra már biztosan a felére csökken a szegénység.
Dennis Volkov, egy orosz közvélemény-kutató cég vezetője elmondta, az orosz lakosság körében már évek óta az első számú problémát a gazdasági gondok jelentik, az emberek főként az alacsony bérekre, az alacsony nyugdíjakra, a magas élelmiszerárakra és a magas közüzemi árakra panaszkodnak.
Putyinnak nem sikerült felemelni az oroszok életszínvonalát, ami a támogatottsági adatokban is meg fog látszani, és ami a legfőbb, hogy az elnök üres ígérete pont az olyan embereknek nehezíti meg az életét, mint a pénztárosként dolgozó Novickij. Elmondása szerint már elvégzett egy programozói tanfolyamot, de a munkakeresés ideje alatt nagyon küzdenek a túlélésért – miközben az infláció nem áll meg
A bérek zuhannak, az árak nőnek, Vlagyimir Putyin helyzetét pedig ezen körülmények között különösen érzékenyen érintik az olyan korrupciós botrányok, mint amelyekhez hasonlót például Navalnij csapata tárt fel a múltban. A legfrissebb ilyen ügy januárban történt, amikor az ellenzéki politikus alapítványa egy kétórás videót hozott nyilvánosságra, amelyben Putyin feltételezett luxuspalotáját mutatják, amelyről itt írtunk részletesebben.
Sergej Guriev, a párizsi Sciences Po Egyetem gazdasági professzora szerint az ilyen botrányok azok, amik táplálják a felháborodást.
Navalnijnak a helyzet megoldására volt egyébként javaslata, még áprilisban állt elő egy gazdasági tervvel, melynek több alaptétele volt, amellyel enyhítették volna a szegényeken a nyomást:
- 40 000 rubelnyi (körülbelül 160 ezer forint) azonnali készpénz minden felnőttnek
- Közüzemi számlák fizetésének felfüggesztése a járvány ideje alatt
- 2000 milliárd rubel (8000 milliárd forint) támogatási keret biztosítása a kisvállalkozásoknak
A Kreml állítása szerint az ő célzott gazdasági helyreállító programjuk sokkal hatékonyabb, mint a nyugati országok által nyújtott segélycsomagok, ám Gurijev úgy véli, a bérek reálértékének csökkenése, a közvetlen készpénzsegítség hiánya ahhoz vezetett, hogy az áltagos orosz állampolgárok ebből semmit nem láttak.
A lakosság körében rengetegen érzik magukat szegényebbnek a járvány alatt, és ez meglátszik Putyin pártjának a támogatottságán is, mely elemzők szerint történelmi mélységekben van. Ez még nagyon rosszul jöhet ki a szeptemberi parlamenti választások során, és Navalnij szervezete ezt az eső támogatottságot sikeresen kiaknázhatja. Egy elemző szerint ez reális kimenetel: