A szegény országok többségében 2024-ig nem lesz nyájimmunitás
A legújabb előrejelzések alapján a szegényebb sorsú államok tömeges vakcinációs programja egészen 2024-ig húzódhat, egyes országokban pedig soha nem tudják majd elérni a közösségi immunitást.
Mexikóváros, 2020. december 1.
HIV-szûrésre várakoznak szexmunkások Mexikóvárosban 2020. november 30-án, egy nappal az AIDS elleni küzdelem világnapja elõtt. Mexikóban a koronavírus visszaszorítására bevezetett korlátozások, a konzultációk felfüggesztése, az életmentõnek számító antiretrovirális gyógyszerek hiánya és tesztelések elmaradása rontja az AIDS elleni küzdelem esélyeit.
MTI/EPA-EFE/Mario Guzmán
Az Egyesült Királyság, az USA és Izrael, valamint az EU több tagállama gőzerővel kezdett bele az oltási projektbe, amely során első körben az egészségügyi dolgozók, majd az idősek és a krónikus betegek kapják meg a koronavírus elleni védőoltásokat, legyen szó éppen a Pfizer vagy a Moderna készítményeiről.
A fejlett országok esetében a jelenlegi tempó mellett 2022-re kialakulhat a szakértők által várva várt nyájimmunitás, azonban egyre kevesebb szó esik azokról a térségekről és államokról, ahová még a WHO Covax-programja ellenére sem jut el megfelelő mennyiségű vakcina.
A világ 84 legszegényebb országában Agathe Demarais, az Economist Intelligence Unit elemzője szerint a covid-krízis tovább mélyülhet, ugyanis nemzetközi szinten jelentősen elmaradhatnak a vakcináció során, így a fertőzés gócpontjai még akár egy évtizeden keresztül is megmaradhatnak ezekben a régiókban – írta a The Guardian.
Nemcsak a gyenge egészségügyi ellátórendszer és a gyártási folyamatok akadozása, hanem a dózisok kiszállításai egyaránt komoly gondot jelentenek Afrikában, amihez a helyi klíma szintén negatív módon járulhat hozzá.
Indiában és Kínában már most is problémás megoldani a vakcinák disztribúcióját, mivel rengetegen laknak olyan helyeken, amelyek olyannyira elszigetelve vannak a külvilágtól, hogy több száz kilométeres körzetben nincs egyetlen orvos, ápoló és rendelő sem.
Demais és kutatócsapata az előrejelzési modelleket összesen 200 országra állapította meg, figyelembe véve a legfontosabb tényezőket, mint például a vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, a gyártási kapacitásokat, az eddig kiszállított védőoltások mennyiségét, az infrastruktúrát, illetve az oltási kedvet.
Rájöttek, hogy míg a WHO a Covax-program által a Föld lakosságának 27 százalékát még idén be szeretné oltani, a valóságban mindez kivitelezhetetlen lesz majd, bár ha a döntéshozók megemberelnék magukat, és csak a járvány megállítására összpontosítanának, akkor leghamarabb 2024-ig elvégezhetnék a tömeges vakcinációt.
A lezárások megnehezítették a helyzetet, ugyanis leálltak a nemzetközi kereskedelmi útvonalak, így a védőoltások is hosszú időket vesztegelhetnek az államhatárokon, sőt még fekete piac is létrejöhet a szerek körül, ami további bonyodalmakat okozhat az igazságos szétosztásban.
