Exatlon: ezeket mondta Dani a drámai döntés után, szinte mindenki sírt
Dani sem bírta ki könnyek nélkül és a bajnokoknál szintén eltört a mécses, amikor Palik László bejelentette, hogy véget ért az egyik legnagyobb esélyes exatlonja.
Dani sem bírta ki könnyek nélkül és a bajnokoknál szintén eltört a mécses, amikor Palik László bejelentette, hogy véget ért az egyik legnagyobb esélyes exatlonja.
Egészen drámai bejelentéssel vette kezdetét az Exatlon kedd esti adása, miután Palik közölte, Dani lábsérülése olyan súlyos, hogy nem folytathatja tovább, el kell hagynia Dominikát. Legalább 6-8 hetet kellett volna pihennie, ami nem lehetséges.
„Nagy célokkal jöttem… ettől függetlenül nagyon-nagyon örülök, hogy itt voltam, kipróbálhattam magam, de most azért egy kicsit csalódott vagyok.” – mondta Dani a könnyeivel küszködve, de a teste nemet mondott.
Mielőtt Dani folytatta volna, Palik úgy fogalmazott, megtiszteltetés volt számára, hogy egy ilyen versenyzőt üdvözölhetett az Exatlonban, és szerinte erre a versenyre született. „Elképesztő, tényleg… sok mindenre számítottam a mai nap, de… erre is egy kicsit egyébként, de nagyon legvégén volt a sornak, hogy ez bekövetkezhet”
„Megpróbáltam a maximumot hozni, lehet, hogy túlságosan is, viszont azt is hiszem, hogy okkal kerültem ide, és ez most okkal is történik. Ez a rövid idő nekem nagyon soknak tűnt. Jó értelemben minden emlék megrohamozott… Kiszaltózhattam egy helikopterből!”
„A Karib-tengerben sportkiválóságokkal küzdhettem, ellenük és együtt. Barátokra találhattam, remélem, hogy példát tudtam mutatni sok mindenkinek. Hihetetlen, felfoghatatlan számomra. Az elején nagyon elszomorodtam, de most csak így belegondolni, hogy mennyi mindent kaptam és mennyit tanultam ezen idő alatt magamról is.”
Dóri keményen beszólt Ricsinek az Exatlonban: „Legalább az arcod is befér….”
„Tanultam tőletek, tanultam tőled Laci, tanultam a bajnokoktól… Ezt mindenkinek szeretném megköszönni, mert életem egyik legjobb élménye volt, és emléke lesz örökre. Arra szeretnélek kérni titeket, hogy tanuljatok a hibámból, az egészségetek az első!”
„Úgy csináljátok ezt az egészet, hogy élvezitek… Én élveztem, ahogy mentem, de éreztem, hogy egy kicsit sok volt, és saját magamnak, és itt is elmondtam, hogy ez az egész egy hosszú távfutás, nem egy sprint. Én végig akartam sprintelni, és ezt nem lehet végigsprintelni ezt az egészet.”
„Kicsit magamra is dühös vagyok, hogy miért nem vettem vissza, ugyanakkor meg nagyon örülök, hogy itt lehettem, és ez van most inkább a szívemben, hogy fantasztikus volt megélni ezt az egészet. Még mindig itt vagyok, és azt csinálhatom, amit szeretek…”
„Elképesztően örülhetek, hogy hamarosan találkozhatok a családommal. Már nagyon hiányoznak egyébként, bár amikor sérülésem történt, az egy nagybetűs nap volt, de a feleségem, vagy Olivérnek az életében lehet, hogy most nagyobb szükség van rám és ez egy jel, hogy haza kell mennem hozzájuk.”
