Az asztronómusok furcsa jeleket fogtak az egyik neutroncsillag-halmaz felől, amelyek a régóta feltételezett, sötét anyagtól teljesen eltérő elemi részecske létezését bizonyíthatják.

Amikor egy hatalmas csillag felrobban, és szupernóvává válik, a helyén neutroncsillagok maradnak, amelyek extrém sűrű maggal és erős mágneses mezővel rendelkeznek.

A „Hét mesterlövész” névre keresztelt neutroncsillag-csoportosulás esetében a szokásos ultraibolya és alacsony energiájú röntgensugárzáson kívül néhány éve magas energiájú röntgensugarakat is azonosítottak, amit semmilyen jelenlegi modellel nem lehet megmagyarázni.

A Minnesotai Egyetem kutatói az úgynevezett axion részecskéknek tulajdonították ezeket a különleges jeleket. A szóban forgó hipotetikus részecskéket először 1977-ben jelezték előre az „erős CP-probléma” kozmológiai talányának megoldása során, ugyanis csak ezzel a jelenséggel tudták bizonyítani, miért nem lépnek kapcsolatba a neutronok az elektromos mezővel.

Ha az axionok valóban léteznek, akkor nagyon kis tömeggel kell rendelkezniük, mivel ritkán fordulhat elő az anyaggal történő interakciójuk, ezért is nevezik gyakran sötét részecskéknek őket.

A kutatók úgy gondolják, hogy az axionok nagy számban termelődhetnek a neutroncsillagok szívében, ahonnan alkalmakként kiszabadulhatnak, a mágneses tér erőhatásai következtében pedig fotonokká változhatnak. Mivel az axionok jelentős mennyiségű energiát hordoznak magukban, a fotonjaikkal együtt magas energiájú röntgensugarakat állíthatnak elő.

A tanulmány főszerzője, Raymond Co figyelmeztetett, még nem bizonyították az axionok létezését, de az könnyen lehet, hogy a röntgensugarakban lévő többletfotonok kizárólag axionok segítségével keletkezhettek.