Újabb menekültválsággal néz szembe az ENSZ

Az ENSZ és több nemzetközi szervezet azonnali megoldást sürget a Szudán-Etiópia határon kialakult menekültválság megoldására, miközben egyre erősebbek a félelmek, hogy a gyermekeket akár kényszermunkára vagy emberkereskedelemre használhatják.

Súlyos határkonfliktust szült Etiópia rövid ideig tartó polgárháborús helyzete, melynek során az ország északi részén található Tigray tartományban csaptak össze a helyi erők, valamint a kormányerők. A párharcokat végül a katonaság nyerte, ám az egyhónapos konfliktus súlyos humanitárius válsághelyzetet idézett elő. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Az ENSZ nyilvántartása szerint például már több mint 58 000 etióp menekült át Szudánba a konfliktus közvetlen és közvetett hatásai miatt – írja a Voice of America. A szervezet szerint pedig a menekültek folyamatosan érkeznek, körülbelül naponta 200-500 menekült lépi át a határt a konfliktus és a kilátástalanság elől.

Az ENSZ menekültügyi osztálya jelenlegi dolgozik azon, hogy ezen etióp menekültek ne a határ közelében próbáljanak reményt keresni, ugyanis az elmúlt időkben egyre több abúzus érte őket a két ország határánál. Az ENSZ egyik menekültügyi képviselője például így írta le a határnál egyre inkább konfliktusossá váló helyzetet:

„Az UNHCR a társszerveivel minél inkább törekszik a határon kialakult tumultust enyhíteni, elsősorban azért, mert nem akarjuk, hogy ekkora tömeg legyen a határok közelében. Nagyjából 20 000 embert kellett már átvinnünk az Um Rakuba környékre, egy másik részét pedig a Tunaydbah régióba”

Az Um Rakuba környék egy menekülttáborra utal, amely nagyjából 70 kilométerre fekszik az Etiópia-Szudán határtól. A menekülttábort még november elején építették meg, nem sokkal a konfliktus kirobbanása után, hogy a háború elől menekülőknek legyen helye, ahol megszállhatnak. Kevesebb, mint két hónap leforgása alatt azonban teljesen elérte a 20 000 menekültes kapacitását.

A másik menekülttábor, amire az ENSZ-tisztviselő utalt, pedig Tunaydbah-ban húzták fel, mely 137 kilométerre fekszik a határtól egy meglehetősen elszigetelt környéken. A tábort január 3-án nyitották meg, ám annyira kezdetleges, hogy még elektromos áramot sem vezettek be, egyelőre csak sátrakat húztak fel.

Az ENSZ saját bevallása szerint az idővel van versenyfutásban, ugyanis minél hamarabb meg kell oldani az Um Rakubánál feltorlódott menekültek problémáját. Mint mondták, már ötezer embert sikerült áthelyezni az új menekülttáborba, ám még további 20 000 menekült áthelyezésére készülnek, melyre folyamatosan bővíteni kell a kapacitást.

A helyzetet azonban nehezíti, hogy meglehetősen bonyolult eljutni a Tunaydbah menekülttáborba, összesen 15 órányi útra van a határtól a földrajzi nehézségek miatt. Az ENSZ-nek további forrásokra lesz szüksége, ugyanis bár már az alapvető víz-, élelmiszer- és egészségügyi ellátás biztosítva lesz, az egyre több menekült miatt továbbira lesz szükség.

Az ENSZ egyik tisztviselője például elmondta, hogy a nemzetközi adományozóktól még több forrásra lesz szükség, ugyanis a helyzet megoldásához kitűzött 147 millió dollárnak még csak a harmada érkezett meg különböző adományok formájában. A menekülthelyzet viszont napról napra súlyosbodik, és több további probléma is felmerült.

A Reuters hírügynökség például beszámolójában felhívja a figyelmet azokra a gyermekmenekültekre, akik egyedül szelték át a határt, arra várva, hogy újra egyesülhessenek a családjukkal. A különböző nemzetközi segélyszervezetek például attól tartanak, hogy ezen gyermekek súlyosan kitettek a bántalmazásnak, az emberkereskedelemnek és akár a kényszermunkának is.

A szudáni határt átlépő mintegy 58 000 menekült közül ugyanis legalább a harmada gyermek, és bár ebből alacsony az a szám, akik önállóan lépik át a határt, mégis több százan vannak. Az UNHCR beszámolója szerint mindössze 100 gyermeket sikerült újra egyesíteni a családjával, de még többen vannak, akik továbbra is egyedül tengődnek.

A helyzetet nehezíti, hogy a Tigray tartományban kialakult humanitárius válság miatt a kommunikáció is rendkívül nehézkessé vált, így még csak megfelelő adatokat is alig tudnak szerezni a gyermekekről és a szülőkről. A rokonokat nem tudják felkeresni, plusz a feltorlódás enyhítésének munkálatai további nehezítő tényezők.

Több nemzetközi szerv jelezte, hogy jelenleg az is megoldásul szolgálna, ha alternatív gondozásba helyeznék a gyermekeket, akiknek szüleit továbbra sem találják, ugyanis nagyon sokan közülük rendkívül traumatizáltak a konfliktustól. A menekülttáborok életkörülményei, és az ott történő nemi alapú és akár szexuális abúzus pedig csak fokozza a helyzet okozta traumát.

Néhány gyermeket már sikerült nevelői gondozásba helyezni, esetleg gyermekotthonba vinni, valamint már a táborokban elkezdték a „gyermekbarát részlegek” kialakítását. A menekülttáborokban ráadásul már megkezdődött az oktatásszervezés is, hogy a helyzet miatt ne essenek ki értékes iskolaévek a gyermekek életéből.

A Nemzetközi Mentő Bizottság (IRC) ennek ellenére komoly aggodalmat fogalmazott meg, ugyanis például az említett Tunyadbah menekülttáborban továbbra sem biztosítottak az alapvető szolgáltatások a gyermekeknek, amely ahhoz is vezethet, hogy több kiskorú menekültet gyermekmunkára kényszeríthetnek.

Eközben ugyan a kormány már bejelentette ugyan a győzelmet a Tigray tartományban kitört konfliktusban, de egyes részeken továbbra is zajlanak a csaták. Az ENSZ egyik jelentése szerint a tartomány lakosságának közel fel, mintegy 2.3 millió ember szorul azonnali humanitárius segélyre a konfliktus pusztítása miatt.