Szlávik elárulta, hogyan fejlődött a magyar koronavírus-kezelés
Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető infektológus főorvosa elmondta, szerencsére nagyon sokat fejlődtünk a koronavírus-járvány kezelésében, és már olyan gyógyszereket használunk, amelyeket korábban más betegségeknél alkalmaztunk sikeresen.
Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető infektológus főorvosa elmondta, szerencsére nagyon sokat fejlődtünk a koronavírus-járvány kezelésében, és már olyan gyógyszereket használunk, amelyeket korábban más betegségeknél alkalmaztunk sikeresen.
Az InfoRádió a Szlávikkal készített interjújában azt fejtegette, hogy közel egy éve kezelnek már Magyarországon koronavírusos betegségeket, és már tízezer ember esett a járvány áldozatául. A fontos kérdés ennek kapcsán hangzott el: hogyan fejlődött a kezelések technikája?
Szlávik kifejtette, hogy ma már van a kezünkben egy erős antivirális készítmény, amit korábban az Ebola ellen használtak, és úgy tűnik, hogy hatékony a koronavírus ellen. Ezen felül még használunk úgynevezett immunelnyomó terápiákat, használunk plazmaterápiát és immunglobulin terápiát is. Mint mondta:
„Ma már tudjuk, hogy a betegeket pontosan hogy kell az intenzív osztályon lélegeztetni, nagyon sokat fejlődött a technika”
Azt azonban leszögezte, hogy nem érdemes elfelejteni, Magyarországon a betegek nagy része idős és sokfajta betegségben szenvedő ember, és a hazai gyakorlat is azt igazolja, hogy azok, akik egyszer koronavírussal megfertőződtek és még ha meg is gyógyultak, később más betegség miatt például az intenzív osztályon meghalnak, akik így szintén koronavírus-áldozatok.
Mint mondta, ebből kifolyólag tűnhet úgy, hogy Magyarországon kicsit magasabb a halálozás, mivel más országok nem ezt a technikát alkalmazzák. Például van olyan ország is, amely csak azt tekinti koronavírus-halottnak, aki közvetlenül a koronavírus okozta tüdőgyulladásban hal meg, de nyilván ez alacsonyabb halálozási számokat is eredményez – mint utalt rá Szlávik.
Az infektológus arra is kitért, hogy nagyon sok mindent tanultak az intenzív osztályon dolgozók is a járvány során. Egy lélegeztetőgép használatának a tanulásához ugyanis hosszú hónapok, évek is kellhetnek. Megemlítette azt is, hogyan sikerült javítania lélegeztetőgépről visszatérők arányát is:
„Nagyon elterjedt újabban a hasra fektetés, mert a hason fekvő betegeknek az oxigenizációja sokkal jobb, mint az oldalt vagy hanyatt fekvőké. Sok beteg azért a lélegeztetőgépről is vissza tud térni az osztályra”
Szlávik végül kitért arra is, miért igazán kellemetlen betegség a koronavírus, mivel sajátossága, hogy nagyon sok szövődménnyel jár. Mint mondta, nagyon ritka az olyan betegség, amely ennyi szervrendszert támad meg, még csak végig sem lehet sorolni, mennyi problémával néznek szembe a koronavírus-betegek.
A problémát nehezíti, hogy a betegek 10-20 százalékának ráadásul posztkoronavírusos tünetekkel is szembe kell néznie, mint a gyengeség, fáradtság, fejfájás, alvászavar, köhögés, és több embernél nem vagy csak részlegesen tér vissza a szaglása és az ízlelése. Szlávik pedig elmondta, ez a pusztító folyamat hogyan is néz ki orvosilag:
Eleinte a vírus dominál, pusztítja a tüdőt, támadja azokat a szerveket, ahol még olyan receptorok vannak, ahova be tud férkőzni. Egy idő után színre lép az embernek a saját immunrendszere, elkezd hibásan működni, az immunsejtjeink megtámadják a saját emberi szerveinket és sejtjeinket. Ez az úgynevezett citokinvihar”
mondta a rádiónak Szlávik.
„Ez egy olyan mértékű vihar, amikor a beteg nagyon gyakran intenzív osztályra kerül. Ezt lehet különböző immunterápiákkal csillapítani, de ez rendkívül riasztó tünet és nagyon sokan emiatt halnak meg. Nagyon kevés olyan vírus van a történelemben, amely nemcsak önmagában veszélyes, hanem kivált egy olyan reakciót is, ami akár halálos is lehet” – zárta.
