A klímaváltozás hatására a városok „élő kemencévé” alakulhatnak át
A globális felmelegedést rengeteg aspektusból közelítették meg eddig a klímakutatók, azzal azonban kevesen foglalkoztak, vajon mi történhet a jövőben a sűrűbben lakott településekkel és a nagyvárosokkal.
A globális felmelegedést rengeteg aspektusból közelítették meg eddig a klímakutatók, azzal azonban kevesen foglalkoztak, vajon mi történhet a jövőben a sűrűbben lakott településekkel és a nagyvárosokkal.
A legújabb esettanulmány szerint a városokban sokkal magasabb lehet az éves átlaghőmérséklet, mint a bolygó egyéb pontjain – adta hírül a Wired magazin. A legfrissebb kutatások során felállított modellek alapján a nagyobb metropoliszok központjai akár 4,4 Celsius-fokkal forróbbá válhatnak az évszázad végére a jelenlegi állapotokhoz képest.
Az ekkora mértékű emelkedéssel párhuzamosan egyre több városlakó egészsége kerülhet veszélybe, nem beszélve arról, hogy élhetetlenné válhatnak ezen települések, hiszen valóságos szaunává, igazi „élő kemencévé” alakulhatnak át.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményben legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedésben állapodtak meg az országok 2100 végéig. Mivel a városok a bolygó felszínének három százalékát teszik ki, gyakran nem kalkulálnak velük az előrejelzések megalkotásakor, ami téves becslésekhez vezethet.
A hétfőn közzétett tanulmányban lévő modellben azonban figyelembe vették a nagyvárosokkal kapcsolatos tényezőket is, amelyeket összesítve sokkal baljósabb képet kaptak a klímaváltozásról.
A Hawaii Egyetem professzora, Camilo Mora a lap megkeresésére elmondta, ledöbbenve olvasta a kutatásban szereplő tényeket és predikciókat:
„Hogy őszinte legyek, egyszerűen nem tudom, mi történt az emberiséggel. Olyan ez, mintha ugyanazt a dalt énekelnénk, de mindenki máshogyan. Mikor fogjuk már fel végre, hogy komoly problémával nézünk szembe? Már rég megkongatták a vészharangot, mégsem teszünk semmit.”
Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a városok drasztikus mértékű felmelegedése, a szakértők azt javasolják, hogy tegyék zöldebbé a közterületeket. Ezt könnyedén meg lehetne oldani, ha a városvezetők részéről mutatkozna szándék arra, hogy fákkal, cserjékkel és egyéb növényekkel ültessék be a sivár tereket és utcákat.
Az effajta zöld befektetés évtizedeken belül megtérülne, ezért nem éppen a pénzügyi vonzatára kellene összpontosítani, hanem arra, hogy hosszú távon megóvják a környezetet és a városlakók egészségét.
