Napvilágra kerülhetnek Joe Biden elnöksége alatt a Kennedy-gyilkosság aktái?
Kétség kívül a világ egyik legnagyobb rejtélye a mai napig az a bizonyos 1963. november 22-i nap, amikor John Fritzgerald Kennedy közkedvelt amerikai elnök ellen merényletet követtek el Dallasban.
Kétség kívül a világ egyik legnagyobb rejtélye a mai napig az a bizonyos 1963. november 22-i nap, amikor John Fritzgerald Kennedy közkedvelt amerikai elnök ellen merényletet követtek el Dallasban.
A „hivatalos” magyarázat szerint Kennedy elnököt Lee Harvey Oswald ölte meg egyedül, egy mesterlövész puska segítségével, és egyedül ő lőtt rá az elnökre egy közeli épületből. Oswald beszámolóját, merényletének okait viszont sosem tudhattuk meg, mivel nem sokkal a tárgyalása előtt egy dallasi klubtulajdonos rátámadt, és megölte a rendőrök kísérete ellenére.
Ezt a magyarázatot azonban nagyon sokan nem hiszik el, nem túlzás állítani, hogy a többség nem ebben hisz. Vannak rejtélyes körülmények, amikre nem sikerült még kielégítő választ adni, kezdve attól, hogy mennyire sértetlen maradt a töltény, amely eltalálta Kennedy-t, egészen addig, hogy volt képes Oswald ennyire pontosan célozni.
Sokan azt sem feltétlen hiszik el, hogy Oswald önálló gondolata szerint cselekedett így, ám a potenciális „megbízója” nem tisztázott. Egyesek szerint a kommunista Kuba, vagy egyenesen a szovjetek bérelték fel, a legnépszerűbb összeesküvés-elmélet szerint a CIA keze lehet a dologban.
Az elméletek pedig azért tudnak ilyen könnyen terjedni, mert az amerikai titkosszolgálat 57 évvel a merényletet követően is még rengeteg dokumentumot nem hozott nyilvánosságra. Habár a Nemzeti Archívumban így is 300 000 különböző, összesen ötmillió oldalnyi dokumentum van, továbbiak is váratnak még magukra.
Donald Trump elnökségének pedig az egyik fő ígérete volt, hogy megismerteti az amerikaiakkal a Kennedy-gyilkosság igazságát, és feloldja az összes aktát a titkosítás alól – emlékeztet az ArcaMax. Ezt azonban nem tartotta be maradéktalanul, 2017 októberében mindössze 35 000 dokumentumot oldott fel titkosítás alól, de az FBI és a CIA határozott kérésére továbbiakat nem oldott fel.
2018 áprilisában újabb 19 000 dokumentumot hoztak nyilvánosságra, ám köztük 15 584 tartalmaz még mindig titkosított részeket, amelyek 2021-ig nem is lesznek publikusak. Donald Trump akkor még nyitva hagyta a lehetőségét, hogy a későbbiekben további dokumentumok lehetnek publikusok, ám erre azóta sem került sor.
A helyzet viszont az, hogy a Kennedy-gyilkosságok aktáinak jelentős részét 2021. október 26-ig fel kell oldani a titkosítás alól, ebből kifolyólag Joe Biden lehet az, aki azt tudhatja be elnökségének egyik sarkalatos eredményeként, hogy több mint fél évszázaddal a merényletet követően megismerteti az igazságot az amerikaiakkal.
A Nemzeti Archívum viszont kihangsúlyozta, hogy 520 dokumentum esetében nem elegendő az elnöki feloldás, vannak ugyanis olyanok, amelyekhez bírói engedély kell, mások pedig személyes korábbi kormánytagok és elnökök jegyzetei, melyek még titkosak maradhatnak, akár hosszabb ideig is.
Larry J. Sabato, a „The Kennedy Half Century” nevű könyv írója, és a Virginiai Egyetem Politikai Intézetének egyik elemzője azonban úgy véli, Donald Trump is tisztában van ezzel a helyzettel, és elhalászhatja a reflektorfényt Biden elől:
„A Trump-kormány az elnök örökségének fényezése érdekében egy rakás utolsó pillanatos döntést és rendeletet hozhat. Ez lehet az egyik. Végső soron Trump ezt nagyon élvezné, bár meglehetősen feldühítené fele a CIA-t és a többi titkosszolgálatot. Ez pedig tökéletesen illene Trump személyiségéhez, hogy utolsó mozzanataként azt a bizonyos ujját mutatja a hatóságoknak”
