Kiderült, milyen állapotok uralkodnak valójában a magyar kórházak intenzív osztályain
Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara honlapján egy egészen hosszú bejegyzésben taglalta a realitásokat a magyar intenzív ellátással és az osztályok állapotával kapcsolatban.
Budapest, 2020. április 21.
A kormany.hu által közreadott képen védőfelszerelést viselő orvosok a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított részlegen az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. április 21-én.
MTI/kormany.hu/Árvai Károly
Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara honlapján egy egészen hosszú bejegyzésben taglalta a realitásokat a magyar intenzív ellátással és az osztályok állapotával kapcsolatban.
Az aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos a következő pontokba gyűjtötte össze a negatív tapasztalatait:
– Egy ágy nem lesz intenzív terápiás ágy attól, hogy betoljuk egy „Intenzív osztály” feliratú ajtó mögé.
– Az intenzív terápiás ellátáshoz szükséges feltételekből, legelső sorban is a szakképzett szakápolókból már a járványt megelőzően is hiány volt. Ezt a problémát különböző helyeken különböző módokon kezelték: csökkentették az ágyak számát, melyek betelése esetén az illető osztály telt házat jelentett, nem szakképzett és tanulónővérekkel töltötték fel az állományt, akik a tapasztaltak keze alatt és irányításával dolgoztak – legkevésbé szerencsére a minimumfeltételek (2-2,5 intenzíves betegre egy nővér éjjel-nappal) felpuhításával, figyelmen kívül hagyásával oldották meg.
– Az „intermedier osztályok”, „step down unit”-ok, subintenzív ellátó helyek a legtöbb helyen már szintén a járvány előtt is hiányoztak, az intenzív terápiát már nem, de intenzív ápolást még igénylő betegeket alig volt hova kiadni, hosszan az intenzíven maradtak vagy kihelyezve nagy arányban rövidesen állapotromlást követően meghaltak vagy visszavételre kerültek.
A pozitívumokról Svéd Tamás az alábbiakat közölte:
– Lélegeztetőgépből tényleg van elég. Sokfélék, de az eddig használatba kerültek a visszajelzések szerint megfelelő tudásúak és minőségűek, legalább angol nyelvű kezelőfelülettel rendelkeznek, van hozzájuk fogyóeszköz – és meghibásodásuk esetén van tartalék.
– „Egyéb intenzív terápiás eszközpark (perfúzorok, infúziós pumpák, etc.). Noha beszerzésükről kevésbé szóltak a hírek, többnyire ezek is elegendő számban – szintén változatos gyártókkal és működéssel – rendelkezésre állnak. Betegágy melletti monitorozás eszközei. A felhozatal vegyes, de van.Enni és innivaló a személyzetnek. Ez is fontos.”
– Bajtársiasság. Több kórházban is dolgozók, orvosok önként jelentkeztek a túlterhelt COVID osztályokra segíteni, adott esetben beteget ápolni, forgatni.
Svéd Tamás hangsúlyozta, rengeteg problémán szinte azonnal lehetne javítani, ilyen például a védőfelszerelések, a központi monitorok és videórendszerek megfelelő pótlása, valamint a gyógyszerek feltöltése. Legfőbb negatívumként a szakember az intenzív terápiában jártas orvosok és nővérek hiányát emelte ki:
„Nincs elég intenzív terápiában jártas szakember, nővér, orvos. Egy ITO-s szakember évekig képződik, majd további hosszú évek alatt szerez rutint, tapasztalatot. Egyszerűen nem pótolhatóak napok-hetek alatt gyorstalpaló tanfolyamokon. Minden más probléma lényegében ebből az egyből következik.”
