Mire számíthat Joe Bidentől a világgazdaság?
Donald Trump elnöksége alatt a vám inkább politikai fegyverként szolgált, mintsem gazdasági döntésként, de ez illett is az „Amerika mindenekfelett” politikába, amelyet már a kampány során is lehetett tőle tapasztalni 2016-ban.
Donald Trump elnöksége alatt a vám inkább politikai fegyverként szolgált, mintsem gazdasági döntésként, de ez illett is az „Amerika mindenekfelett” politikába, amelyet már a kampány során is lehetett tőle tapasztalni 2016-ban.
Trump négy éves ciklusának legemlékezetesebb időszaka – gazdasági értelemben – mindenképpen a kereskedelmi- és vámháború, amibe Kínával keveredett. Nem csak erre vetett ki viszont vámokat, többek között a francia bor és a skót kasmír és megszenvedte az elnök döntéseit.
Azáltal, hogy Joe Biden lesz az elnök, sokan egy teljesen másfajta kereskedelmi politikára számítanak. A kérdés az, hogy mennyiben fog változni az Egyesült Államok világgazdasági politikája? A BBC szerint öt dologra kell igazán figyelemmel lenni a következő négy évben.
Az első, hogy a kereskedelmi prioritások szempontjából nem igazán különböző a két elnök, Joe Biden ugyanis hasonló szlogennel operált a kampány alatt: „vásárolj amerikai terméket!”. A frissen megválasztott elnök ezen felül azt is megígérte, hogy büntetni fogja azon amerikai cégeket, akik külföldre szervezik ki a munkahelyeken, valamint Trumphoz hasonlóan ő is aggodalommal figyeli a kínai terjeszkedést.
Ennek kapcsán a CNBC által megkérdezett szakértő elmondta, hogy habár Biden is várhatóan tartani fogja a Trump-által is alkalmazott elszámolhatósági követelést, egyrészt sokkal kiszámíthatóbbak lehetnek a kereskedelmi kapcsolatai, másrészt jóval enyhébb lesz Biden retorikája, ami javíthatja a két ország kapcsolatát.
A második is részben ehhez kapcsolódik, ugyanis Biden teljesen más megközelítést alkalmaz a globális színtéren, mint Trump. A republikánus elnök ugyanis vámháborúval és fenyegetéssel lépett fel Kína ellen, miközben Európát is győzködte, hogy a Huaweihez hasonló cégeket ők is szankcionálják. Biden ezzel szemben a multilaterális tárgyalásokról és egyezkedésekről híres, így nem várhatóak tőle ehhez hasonló követelések.
A harmadik, egyben legvalószínűbb (és vitathatóan, de legfontosabb), hogy Biden helyreállíthatja az Európai Unióval való kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek szintén Trump vámháborújának áldozatává váltak. Az elemzők erősen valószínűsítik, hogy Biden ezeket mérsékelni fogja, és még néhányat – mint az importált acélra és alumíniumra kivetett vámokat – eltörli, ahogy van.
Egyik legemlékezetesebb fejezett a Trump-EU kereskedelmi drámában mindenképpen az európai Airbus és az amerikai Boeing repülőgépgyártók közötti vita volt, amelyre Trump szintén úgy reagált, hogy vámokat vetett ki, nagyjából 7.5 milliárd dollárnyi értékű európai luxuscikkre. Arról nem is beszélve, hogy még az európai importautókat is vámmal fenyegette – ezektől viszont várhatóan Biden alatt nem kell tartani.
A negyedik az Egyesült Királysággal való kapcsolatra vonatkozik, ugyanis nyakunkon a Brexit, nagyjából egyszerre fog megtörténni, mint Biden hivatalba lépése – az a különbség, hogy a Brexit formáját továbbra sem tudjuk, szűk két hónappal a kilépési határidő előtt. Biden határozottan nem támogatja a „No Deal Brexitet”, vagyis a megállapodás nélküli kilépést, főként az ír polgárháborút lezáró Nagypénteki Egyezmény aláásása miatti aggodalom okán.
JELENTŐS ÁRADÁSOK TÖRTÉNTEK A GÖRÖGORSZÁGI KRÉTA SZIGETÉN
Amennyiben a britek kihullanak az Európai Unióból, úgy nem lehet meg az a „különleges kapcsolat”, amiről Trump sokszor beszélt a két ország között. Ettől függetlenül viszont arra lehet számítani, hogy létesíteni fognak valamilyen formájú szabadkereskedelmi egyezményt, a kérdés már csak az, hogy ez mekkora prioritása lesz a Biden-kormánynak.
Az ötödik pedig, hogy a kereskedelem további szegleteiről hogyan gondolkodik a két elnök. Míg Trump a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) gyakran gyanúval, és különböző kritikákkal illette, addig többen abban reménykednek, hogy vele szemben Biden inkább a szervezet megreformálásáért és modernizálásáért fog dolgozni, amely a globális kereskedelem szempontjából nagy mérföldkő lehet.
Ott van még egy potenciálisan nagy vita is az Európai Unióval, ugyanis már felmerült a „digitális szolgáltatási adó” ötlete a blokkban, amellyel a nagy amerikai tech vállalatokat szankcionálnák. A Facebook erre reagálva már azzal is fenyegetett, hogy nem fogja folytatni az európai működését, ám erre kicsi a valószínűség a piac nagysága miatt.
Összességében elmondható, hogy extrém eltérések nem várhatók a két elnök kereskedelmi politikája között, az eltérések inkább a kommunikációban lehetnek. Enyhébb lehet a kínai retorika, erősödhet az európai együttműködés, és kevesebb vámokra lehet számítani, mint amit Trumpnál már mondhatni „megszoktunk”.
