Ez lehet Joe Biden elnökségének legnagyobb kihívása
Mint ismeretes, Joe Biden nyerte az amerikai elnökválasztást, ami mindenképpen felüdülés lehet a demokrata szavazóknak, de egyelőre úgy tűnik sok okuk nincs pezsgőt bontani, ugyanis a republikánusok vezetése alatt maradhat a Szenátus.
Mint ismeretes, Joe Biden nyerte az amerikai elnökválasztást, ami mindenképpen felüdülés lehet a demokrata szavazóknak, de egyelőre úgy tűnik sok okuk nincs pezsgőt bontani, ugyanis a republikánusok vezetése alatt maradhat a Szenátus.
Ez természetesen nem jelenthető ki egyértelműen, ugyanis még továbbra is van 3 szék, ami nem kelt el. Az AP választási nyilvántartása szerint egyelőre 48 szenátort fognak a demokraták, míg 49-et a republikánusok küldeni, így a Szenátus irányítása nagyon úgy tűnik, hogy a januárban esedékes georgiai kettős szenátorválasztáson fog eldőlni.
Előállhat az a nagyon érdekes helyzet is, hogy 50-50 szenátora lesz mindkét pártnak, itt rá fognak kényszerülni arra a pártok, hogy együttműködjenek, ám így is amennyiben a maradék három széket bebiztosítja magának a Demokrata Párt, éppen hogy csak lesz meg a többség, ám erre még az optimisták sem adnak túl sok esélyt.
Ha azt feltételezzük pedig, hogy marad republikánus irányítás alatt a szenátus, akkor Mitch McConnell marad a törvényhozás felsőházának vezetője, akiről ismeretes, hogy nehezen meggyőzhető, erősen és végletekig képviseli a pártja érdekeit. Joe Biden ez esetben felkötheti a nadrágját, ha nagy reformokat akar keresztülvinni.
Az NBC News pedig úgy véli, ez az a feladat nem valószínű, hogy sikerülni fog, hiába egy közkedvelt figura Biden még a republikánusok körében is. A McConnell-féle Szenátus ugyanis nem fogja engedni azokat a hatalmas reformokat, amelyek útján a demokraták rendszerszinten változtatnák meg az Egyesült Államokat.
Ilyen lenne például a választási regisztráció kérdése is, amelyről érdemes tudni, hogy az Egyesült Államokban nincs automatikus választói regisztráció, minden egyes választani vágyó polgárnak külön kell regisztrálnia magát, amelyet egyes esetekben a különböző állami törvényekkel megnehezítettek vagy egyenesen ellehetetlenítettek bizonyos választói csoportoknak, például a feketéknek.
A demokraták viszont szeretnék, ha ez a rendszer automatikussá válna, így aki betölti a választáshoz szükséges korhatárt, az automatikusan választóvá váljon. Változtatnának a gerrymandering szabályain is, amely lesarkítva azt jelenti, hogy egy-egy párt innentől nem változtathatná a választókerületek határait kedve és érdekei szerint.
Nehezen lehetne keresztülvinni a szövetségi szintű abortusz jogi törvényt is, amelynek kapcsán most komoly aggodalmak merültek fel, ugyanis az amerikai Legfelsőbb Bíróság Amy Coney Barrett kinevezésével 6-3-as konzervatív többségbe került, így megvan az esélye, hogy visszafordíthatják az abortuszhoz való jogot deklaráló Roe v. Wade, ítéletet, és megnehezítenék ezt az eljárást.
Egy republikánus irányítás alatt álló szenátuson nem fognak tudni keresztülvinni egy olyan törvényt sem, amely némileg szabályozott keretek közé szorítaná a fegyvertartást, amely ellen a republikánusok az egyik legvehemensebben tiltakoznak.
JOE BIDEN LETT AZ ELNÖK, DE MÉGSEM Ő LEHET A KULCSFIGURA A KÖVETKEZŐ NÉGY ÉVBEN
Gondban lehet Biden egy nagyobb adóreform, vagy a közös demokrata követelés, az univerzális egészségügyi ellátórendszer terén is, valamint a koronavírus gazdasági kárainak enyhítéséhez szükséges segélyalap is jóval alacsonyabb összegű lehet, mint amennyi a demokraták szerint szükséges lenne.
Mindezek alapján megállapítható, hogy komoly nehézségekbe ütközhet Biden, ha újra republikánus kézbe kerül a Szenátus, jóformán semmilyen nagyobb reform nem kerülhet ki a keze alól. Ennek érdekében azért kell szurkolnia, hogy a demokraták behúzzák a két georgiai szenátorszéket, ám ez egy hagyományos republikánus államban nem lesz egyszerű feladat.
