Joe Biden lesz az Egyesült Államok új elnöke, ám nem ő lehet a következő négy év kulcsembere
A Pennsylvaniában bebiztosított 20 elektornak köszönhetően hivatalossá vált, hogy Donald Trump alulmaradt a 2020-as elnökválasztáson, és Joe Biden lesz az az ember, akinek a nevére a következő négy évben emlékeznünk kell. Vagy mégsem?
A Pennsylvaniában bebiztosított 20 elektornak köszönhetően hivatalossá vált, hogy Donald Trump alulmaradt a 2020-as elnökválasztáson, és Joe Biden lesz az az ember, akinek a nevére a következő négy évben emlékeznünk kell. Vagy mégsem?
Joe Biden nyerte a 2020-as amerikai elnökválasztásokat, bár egyelőre csak félhivatalosan, ugyanis továbbra is zajlik a jogi hadjárat a republikánusok részéről, hogy megváltozassák a választás kimenetelét, választási csalásra hivatkozva.
Amennyiben tényleg nem járnak sikerrel, úgy Joe Biden lesz az a név, akit rövidesen az amerikai vezetéssel asszociálnunk kell. Van egy ember a képletben azonban, akinek a nevét nem árt, ha elkezdjük tanulni, ugyanis az előttünk álló négy év során rendkívül fontos szerepet játszhat az USA életében: bemutatjuk Joe Biden alelnökjelöltjét, Kamala Harrist.
Ki az a Kamala Harris?
2020. augusztus 11-én érkezett a sokak által várt hír, hogy kit választ Joe Biden az alelnökének, és kivel indul együtt a 2020-as választáson. Barack Obama korábbi alelnökének választása végül a Demokrata Párt előválasztásán is résztvevő korábbi ellenfelére, és kritikusára, Kamala Harrisre esett.
Kamala Harris 1964-ben született a kaliforniai San Francisco-öböl körzetében található Oaklandben, amely körzet híres arról, hogy reprezentálja az amerikai kultúra diverzitását, ugyanis egy igazi olvasztótégelyként szolgál az etnikai kisebbségek számára. Mi sem mutatja ez jobban, mint az a tény, hogy a körzet lakóinak mindössze 20%-a fehér amerikai, a többi lakos valamely kisebbséghez tartozik.
Maga Harris is ennek az olvasztótégely-effektusnak az egyik megtestesítője, ugyanis mindkét szülője bevándorlóként érkezett az országba: édesapja jamaikai, édesanyja indiai származású, akik megvalósították az úgynevezett „Amerikai álmot”, ugyanis mindketten sikeressé váltak az évek során.
Joe Biden szavaival élve „az ő története Amerika története” és tökéletesen reprezentánsa az Egyesült Államok multikulturalizmusának és a többetnikumúságának. Kamala Harris három fontos köztisztséget látott el politikai karrierje során:
2004-ben, Kaliforniában kerületi ügyésznek, 2010-ben pedig állami főügyésznek választották meg, amely tisztségre szóló mandátumát 2014-ben is meg tudta hosszabbítani, ám erről le kellett mondania, ugyanis 2016-ban Kalifornia demokrata szenátorának választották, és azóta is a Szenátus tagja.
Miért őt választotta Joe Biden?
Nem véletlenül ismertettük ilyen részletesen Harris „származási hátterét”, ugyanis ez adja elsősorban a magyarázatot arra, hogy miért rá esett a Demokrata Párt elnökjelöltjének választása. Az amerikai politikában rendkívül fontosak a szimbólumok, és Harris egy tökéletes szimbóluma az amerikai társadalomnak.
Harris ugyanis még fiatalnak tekinthető a politikában a maga 55 évével, míg Biden már 78 éves. Biden egy fehér férfi, míg Harris nő, aki két etnikai kisebbségnek is a tagja. Ami pedig politikai szempontból a legfontosabb: Bident mindenki centristának tartja, míg Harrist a mérsékelt baloldalra lehet besorolni. Ezzel a három tényezővel pedig tökéletesen kiegészítették egymást a jelöltek, azon a „gyengepontjait” fedték le egymásnak, amiket hiányolhattak a szavazók. A Politico például ennek kapcsán a következő címmel közölt le cikket, egy nappal a jelölés után: „nála lehet Biden győzelmének a kulcsa”
Ez pedig megmutatkozott a szavazatokban is, ugyanis az NBC News által közölt felmérés szerint a Biden-Harris páros meglehetősen nagy támogatottságot tudott megtartani a fekete és különösen a fekete női szavazók körében, míg a The Guardian az elemzésében rámutatott, hogy Trump előnye csökkent a fehér nők körében, Biden javára.
Ez pedig azért is nagyon fontos, mert Hillary Clinton 2016-os választási vereségének az volt az egyik kulcsa, hogy sokkal kevesebb afroamerikai adott le rá szavazatot, mint négy évvel azt megelőzően Obamára. Ez a fekete férfiak között volt látványos, ugyanis a szintén NBC-féle felmérésből kiderül, Obamára a fekete férfiak 87%-a szavazott, míg Clintonra mindössze 82%-a.
Harris, mint szimbólum a főleg partvidéki államokban (mint Kalifornia, New York) élő fiatal szavazóknak is rendkívül fontos, akik a diverzitást tartják a legfontosabb politikai problémának, és azt, hogy mennyire kevés színesbőrű, illetve nő van a politikában. Nos, Harris erre is választ ad, mint etnikai kisebbséghez tartozó nő.
Hogyan reagált a Republikánus Párt?
Ahogyan az Al Jazeera is felhívta a figyelmet, a republikánusok Harris bejelentését követően teljes pályás letámadást indítottak, több szenátor, Trump-közeli kampánytanácsadó és Mike Pence alelnök is megkongatta a vészharangot, hogy átvette a szélsőbaloldal a Demokrata Pártot Kamala Harris kinevezésével, és „figyelmeztették” a szavazókat, hogy radikális irányba mozdulnak el a demokraták, súlyos adóemeléseket fognak eszközölni, csökkentik a rendőrség támogatását és megnyitják a határokat a menekültek előtt.
Maga Donald Trump többször is elmondta, hogy Kamala Harris egy nagyon „utálatos”, „szemérmetlen” és „harsány” ember, aki nagyon nem kedves másokkal – derül ki a CNBC videóösszeállításából egy korábbi elnöki sajtótájékoztatóról. Egy ABC-nek adott interjúban még úgy is fogalmazott, hogy „úgy hallotta, ő a legbaloldalibb” szenátor a kongresszusban, még a sokak által szocialistának nevezett Bernie Sandersnél is radikálisabb.
Az Economic Times pedig arról írt még októberben, hogy Trump a saját kampányát is elsősorban Harrisre fordította az utolsó hetekben, inkább őt támadta, mintsem ellenfelét, Joe Bident. A lap szerint ez arra utal, hogy Harrist tekinti igazán a valós ellenfelének a választás során, és nagyobb szerepe lehet, mint Bidennek.
Ezzel szemben a New York Times, a BBC, a CNN, a Telegraph, a FInancial Times és egyéb, nem konzervatív sajtótermékek is több alkalommal mérsékelt jelöltként írta le Harrist, aki közel sem olyan szélsőséges, mint amennyire a konzervatívok állítják. A Morning Consult még augusztusban azt írta, hogy a szavazók is így gondolják, és még mérsékeltebbnek tartják, mint akár Donald Trumpot vagy Mike Pencet.
Most akkor szélsőséges vagy mérsékelt Harris? Mit ígér az amerikaiaknak?
A konzervatívok Bernie Sanderhez való hasonlítása az adózás kérdésében bukik meg igazán, ugyanis az tény, hogy mindkét jelölt progresszívabb adórendszert szeretne, ám teljesen más megközelítéssel. Míg Sanders és a hozzá hasonlóan gondolkodó Elizabeth Warren szenátor masszív adóemelésekkel, és új adónemek, mint az Amerikában ismeretlen vagyonadó bevezetésével kampányolt, addig Harris máshogy gondolkodik.
A friss alelnök megközelítése ugyanis a középosztályba és a szegényebb osztályba tartozók adózását alakítaná át teljes mértékben. Harris tervei szerint egy olyan adózást alakítanának ki, amelynek kereteiben jelentős adókedvezményhez jutnának az emberek: a családos emberek 6000 dollárnyi adót igényelhetnek vissza, míg a nem családos emberek 3000 dollárnyit – ismertette részletesen a TaxPolicyCenter.
Az adókedvezményhez mindössze csak két feltételt kell teljesíteni: egyrészt az érintett adóalanynak legyen munkája, másrészt évente 100 000 dollár alatt legyen a jövedelme. Ezzel pedig hatalmas adókönnyítést hoznának a közép- és alsóosztály tagjainak, előfordulhat olyan variáció is, hogy még az állam fizet, amennyiben valaki nagyon alacsony bevétellel rendelkezik, és 3000 dollár alatt van az adóznivalója. Egyszerű példa: amennyiben 6000 dollárnyi adót kellene fizetnie az alanynak, de családos és 100 000 dollár alatt van a bevétele, akkor nincs adókötelezettsége.
Ezzel a módszerrel nagyjából 300 milliárd dolláros adócsökkentést hajtana végre, ami körülbelül 80 millió amerikai háztartást érintene. Ez nagyobb adócsökkentés, mint amit Donald Trump hajtott végre oly büszkén, ám van egy nagyon fontos különbség: Trump a vagyonosabbak javára csökkentett adót, Harris pedig inkább a kisembereknek tenné ezt. Az viszont hozzátartozik a képhez, hogy Harris is támogatja Joe Biden javaslatát arra vonatkozóan, hogy meg kell adóztatni a pénzügyi tranzakciókat.
Másik ilyen fontos, az amerikai politikában éles vitákat generáló téma az egészségügy. Harris korábban támogatta Sanders ötletét, hogy átalakítsák az amerikai egészségügyet az európai országokhoz – köztük hazánkhoz – is hasonló állami egészségügyi ellátásra, ám ez elképesztő visszhangot keltett a konzervatívok körében, és konstans kommunistázták azokat, akik e ötletet támogatják.
Ahogyan a The Hill beszámolt róla, Harris ezért finomított a tervein ezen a téren, és inkább egy duális rendszerben gondolkodik. Ennek kereteiben „békén hagyná” a magánegészségügyet és a biztosítókat, meghagyná a választási lehetőséget azon amerikaiaknak, akik ehhez ragaszkodnak, ám jelentősen kiterjesztené az állami biztosítási tervet, és minden amerikainak lefedné az állami terven belül az egészségügyi költségeit.
A Politico összefoglalója szerint friss alelnök ezen felül több, hagyományosan liberális eszmét is támogat: a marihuána legalizációját, a klímaváltozás elleni harc fontosságát, a halálbüntetés eltörlését, a bevándorlás könnyebbé tételét arra hivatkozva, hogy könnyebb legyen munkát vállalni az USA-ban, valamint talán mind közül a legfontosabb, amit állami főügyészként is támogatott és amiért várhatóan elsődlegesen küzdeni fog: a büntető-igazságszolgáltatás és a rendőrség megreformálása.
Harris tervei szerint többek között csökkenthetők lennének a börtönbüntetések hosszai, amennyiben az elítélt munkaképzésen vagy reintegrációs programban vesz részt; kiterjesztené a rendőrök kiképzését, sokszínűbb és átfogóbb képzési rendszert alakítana ki, és jelentősen korlátozná a rendőröknek az erőszakos fellépés használatának lehetőségeit.
Szóval a feltett kérdésünkre, hogy Kamala Harris valóban olyan szélsőséges-e, mint amennyire a republikánusok mondják, a válasz az, hogy nem, mindösszesen arról van szó, hogy az amerikai politika nem szokott hozzá az ilyen jellegű javaslatokhoz. Európában semmi különleges nem lenne Harris javaslatai kapcsán, a kontinensen inkább szociáldemokrata vagy akár centrista lenne a hagyományos fogalmak szerint.
Miért ennyire fontos Kamala Harris szerepe?
Kettő fő oka van ennek, melyek közül az egyik, hogy az elmúlt néhány évtized elnökségei során jelentősen megerősödött az alelnöki pozíció. Kezdetben egy rendkívül szimbolikus jelentőségű hivatal volt, amit Woodrow Wilson korábbi alelnöke igencsak kéretlen szavakkal is illetett:
„Az amerikai alelnök szerepe olyan, mintha egy ember katalepsziás állapotban lenne: nem tud beszélni; nem tud mozogni; nem érez fájdalmat; viszont tökéletes tudomása van arról, ami zajlik körülötte”
Ez azonban megváltozott az idők alatt, amely George W. Bush alatt csúcsosodott ki a leginkább, sokan úgy tartják, a valós irányítást Bush alelnöke, Dick Cheney végezte, akit gyakran háborús héjaként emlegetnek. Az alelnök szerep Barack Obama alatt vált igazán jelentőssé, és ott pedig nem más volt az alelnök, mint Joe Biden, a következő elnök. BIdennek jelentős befolyása volt a törvényhozatalra, és a javaslatokra, a politikai irányvonalak kialakítására.
Ahogyan a Foreign Policy is beszámolt róla, Joe Biden tervei szerint legalább annyira erős alelnököt csinálna Harrisből, mint amennyire erős ő volt az Obama-elnökség alatt. Ez pedig azt jelentheti, hogy a fentebb ismertetett Harris-javaslatok közül némelyből hamarabb születhet reform, ugyanis nagyobb befolyással lesz a dolgokra – bár ehhez kelleni fog, hogy a demokraták a szenátust is megnyerjék, vagy csak nagyon kevéssel bukják el.
A másik, nem igazán elhanyagolható tényező, hogy Joe Biden sem lesz már fiatalabb. A következő elnök jelenleg 77 éves, és többen a nyilvánosság előtt is jelezték, hogy aggódnak az egészségügyi és elsősorban a mentális frissességi állapotáért. Főként a konzervatív médiumokban, némileg gúnyos hangsúllyal ugyan, de kiemelték, hogy Biden gyakran botlik bele a saját szavába, és a demencia jeleit kezdi mutatni.
Mi több, maguk a demokraták sem feltétlen gondolják, hogy Biden végig tudja vinni a következő négy évet. A Washington Examiner ugyanis arról számolt be még korábban, hogy a demokraták fele gondolja úgy, hogy Joe Biden nem fogja kitölteni a négy éves ciklusát, ebből kifolyólag átadhatja az irányítást alelnökének, Harrisnek.
Amennyiben ezek az aggodalmak realizálódnak, akkor pedig már rendkívül fontos, hogy ki is pontosan az a Kamala Harris. Amennyiben végig is viszi Biden a négy évet, feltehetően 2024-ben már nem fog indulni, hiszen akkor már 82 éves lesz, és a demokratáknak szüksége lesz valakire, akivel „továbbvihetik” majd Biden munkáját. Ki más is lenne az, mint az alelnöke, Kamala Harris?
Ezért is érdemes megismerkedni a nevével, valamint politikájával, ugyanis meghatározó alakja lehet a következő négy évnek, illetve az azutáni időszaknak. BIden egészségi állapotán fog csak múlni, hogy vajon már a ciklus alatt megtörténik, hogy az első női elnökként Kamala Harris lesz az Egyesült Államok elnöke.
