Egy esettanulmány készült arról a nőről, aki leukémia mellett kapta el a koronavírust, ami 105 napig volt jelen a szervezetében, ebből pedig 70 napon át fertőzött is – mindezt teljesen tünetmentesen.

A Cell tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt még akkor kezdték el írni, amikor nem tudták pontosan, hogyan alakul a vírus terjedése. Vincent Munster virológus szerint amint a kórokozó egyre intenzívebben terjed, annál inkább veszélyeztettek az immunszuppresszív rendellenességekkel küzdő személyek.

A vizsgált beteg egy 71 éves idős hölgy volt, akit krónikus limfocitás leukémiával és hipogammaglobulinémiával diagnosztizáltak. A hipogammaglobulinémia egyébként egy olyan immunbetegség, melynek eredményeképp a szervezet nem termel elegendő globulin fehérjéket. Mikor megállapították nála a koronavírus-fertőzöttséget, súlyos vérzékenységgel került kórházba – ez a környezet fennálló betegségei miatt már nem volt idegen az idős hölgy számára.

A betegtől vett mintákból kimutatták, hogy a vírus az első pozitív tesztet követő 70. napon is jelen volt a szervezetében, annak eltűnése pedig csak a 105. napon történt meg. Vérvizsgálatok után az is kiderült, hogy a hölgy nem volt képes antitesteket termelni. Munster úgy gonolja, azért bizonyulhatott hatástalannak a kezelés, mert az antitestek rendkívül alacsony koncentrációban voltak jelen. Annak ellenére, hogy a beteg antitestválasz hiánnyal küzd, nem fejlődött tovább benne a koronavírus.

Az orvosok alapos szekvenálást végeztek a betegtől levett összes mintán, hogy kiderüljön vajon miként változhatott a vírus genetikai szerkezete a páciens fertőzöttsége alatt. Minden minta különböző időpontokban lett levéve, melyek mind különböző domináns génvariánsokat mutattak ki. A vizsgálatokat levezénylő orvosok azonban nem gondolják, hogy mindez szerepet játszott volna a vírus szervezetben eltöltött idejében, mivel nem találtak bizonyítékot a természetes szelekcióra.

Vincent Munster virológus szerint ez az eset az eddigi egyetlen, ahol a vírus ilyen sokáig maradt egy ember szervezetében; nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, hogy a közeljövőben hallani fogunk még hasonló esetekről.