Az alvási és étkezési szokásainkat, valamint a mentális egészségünket is megváltoztatta a pandémia

Habár a világ összes országában lezárásokkal próbálják elejét venni a COVID-19 fertőzés további terjedésének, az irodaházak, fitneszcentrumok és éttermek működésének felfüggesztésével nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi problémát is okoztak a teljes lakosságnak.

Miközben nap mint nap arról hallunk, mennyire fontos életeket menteni a koronavírus-járvány idején, kevés szó esik az ép és panaszmentes emberek mentális egészségének, és általános egészségügyi állapotának romlásáról, amit éppen ezek a korlátozások idéztek elő. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

A Journal Wiley tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban összesen 50 ország 7 ezer lakosának étkezési, alvási szokásait, fizikai aktivitását és lelki egészségét vizsgálták a COVID-19 pandémia közben.

Az éttermekben való étkezés gyakorisága heti 1,98-ról 1,08-ra esett vissza, miközben az otthon elkészített ebédek és vacsorák heti 4,49-ről 5,18-ra nőttek. Érdekes módon javulásról számoltak be néhány embernél, ugyanis kevesebbszer hagyták ki a reggelit és naponta négyszer étkeztek kisebb adagokban.

Sajnos azonban a negatív hatások játszották a főszerepet, ugyanis egyre többen kezdtek el nagyobb mennyiségben édességeket és cukrozott üdítőket fogyasztani. A megkérdezettek 25,8 százaléka sokkal többet nassolt a járvány tetőzésekor, összességében pedig elmondható, hogy míg a közvélemény-kutatás résztvevőinek 20,7 százaléka egészségesebben étkezett, 35,6 százalékuknál jelentős romlás állt fenn.

Az egészségtelen táplálkozás mellé inaktivitás is társult – egyre kevesebbet mozogtak még azok is, akik korábban munkahelyükön legalább valamennyire aktivizálták magukat. Ezen kívül későbbre tolódott az álomra szenderülés időpontja is, továbbá szignifikáns mértékben felerősödött a lelki eredetű szorongás és pánik érzete.

Amíg a megkérdezettek 43,8 százalékánál leromlott az alvás minősége, addig ezen a téren csupán 10,2 százalékuk tapasztalt javulást.

Az adatokból láthatjuk, hogy a karantén intézkedések főleg az egészségesen élő emberek állapotán változtathatnak, ezért a jövőben mindenképpen egy olyan stratégiát kellene kidolgozniuk a döntéshozóknak, amellyel megfelelő egyensúlyt teremthetnének a lezárások és az enyhítések között.

Sajnos bármennyire is szeretnénk, a tél közeledtével egyre inkább úgy tűnik, hogy a járvány is magasabb fokozatba fog kapcsolni, így elkerülhetetlenné válhat a kormányok vezetői számára, hogy újabb korlátozásokat eszközöljenek, így a normalitásba való visszatérésre még hosszú hónapokat várhatunk.