Oroszi: a koronavírus veszélyesebb, mint az influenza, de meg se közelíti a 2002-es SARS-járványt

Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa úgy fogalmazott, hogy bár a COVID-19-hez hasonló méretű járvány még nem volt a mi életünkben, halálozás tekintetében nem olyan súlyos, mint két testvérvírusa, a SARS és a MERS.

Oroszi a Portfoliónak adott interjújában mesélt egy kicsit részletesebben arról, hogy mit érdemes tudni elsődlegesen a koronavírus-járványról. Elmondása szerint a járványok azért is nehezebbek mondjuk a daganatos vagy szívbetegségek vizsgálatánál, mert hirtelen események, és kezelése nem rutin. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Az epidemiológus elmondása szerint ugyan volt számos járvány – mint a H1N1 influenza-járvány vagy a makói kanyarójárvány, melyek ellen a védekezés szervezésében maga is részt vett – de a jelenlegi COVID-19 járványhoz hasonló még nem volt a mi életünkben. A járványok esetében mindig nagy a versenyfutás az idővel – tette hozzá.

Ugyan megemlítette, hogy a járványügyi akkor működik a legjobban, ha az emberek életébe a legkevésbé avatkozik bele, a koronavírus-járvány ebben is változást okoz, melyre drasztikus lépések kellettek. Hozzáteszi, olyannyira drasztikusak, hogy még januárban több mint 50 millió ember volt már karanténban Kínában, mely megmutatja a járvány rég látott horderejét.

Oroszi úgy véli, az első hullám idején helyes volt az a reakció, amelyet az országok tettek, hogy minden leállítottak, ugyanis kellett idő a felkészülésre, a védekezés megszervezésére és a betegség megismerésére, indokoltak voltak a drasztikus intézkedések. „Nem volt más választás, a megfékezés érdekében komolyan be kellett avatkozni” – hangsúlyozta.

A szakértő elmondása szerint a magyar járványügy már bőven a SARS-CoV-2 vírus megjelenése előtt tanulmányozta a koronavírusokat, gyakran vizsgálták a 2002-2003-as SARS-koronavírus-járványt, valamint a 2012-ben azonosított közel-keleti légúti tünetegyüttest, ismertebb nevén a MERS-t.

„Az új vírusok megjelenése és emberek közötti terjedése arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak olyan vírusok, amelyek egyre gyakrabban törik át a faji határokat, és váltanak gazdaszervezetet. Ennek során az egyébként beteg állatok között terjedő vírus genetikai változások során emberhez adaptálódik és elkezd emberről emberre terjedni” – fejtette ki Oroszi.

Oroszi arról is beszámolt, hogy ugyan az új, emberre veszélyes kórokozók felbukkanása már jól ismert jelenség, melyet már évtizedek óta tapasztalnak, a nagy különbséget az jelenti, hogy a globalizált világban ezek nagy sebességgel tudnak országhatárokon és földrészeken átívelve terjedni. Hozzáteszi, az már más kérdés, mennyire vették a járványügyeseket komolyan.

A SARS-CoV-2 vírus veszélyessége kapcsán Oroszi kitért arra, hogy ha csak szimplán a halálozási arányt tekintjük, akkor jóval elmarad a mostani koronavírus a SARS vagy a MERS járványok alatt tapasztalt mortalitástól, amelyekbe átlagosan minden harmadik fertőzött belehalt. Ehhez képest a COVID-19-nek 0.6%-os a halálozási rátája.

Hozzáteszi, összességében a COVID-19 nem tartozik a legpusztítóbb betegség közé, ám a problémát sokkal inkább az jelenti, hogy rendkívül gyorsan és könnyen tud terjedni, ezért nagyon sok embert tud rövid idő alatt megbetegíteni, mivel mindenki fogékony rá. Megjegyzi, ha 3 millió ember fertőződik meg, a halálozási ráta alapján így is lesz 18 000 halálos áldozat.

Oroszi is kiemelte, hogy a legfőbb faktorok a halálozás tekintetében az életkor, a krónikus alapbetegség, viszont van egy harmadik, amelyet egyre több kutatás igazol, mégpedig az elhízás. Hozzátette, sajnos jelenleg azt tapasztalja Magyarországon, hogy a kockázati csoportba tartozók nem vigyáznak eléggé.