A műtrágyák jelentős mértékben hozzájárulhatnak az üvegházhatás kialakulásához
A nitrogéntartalmú műtrágyák a legújabb kutatások szerint kulcsszerepet játszhatnak a klímaváltozásban, ugyanis jelentős mennyiségű dinitrogén-oxid (N2O) termelődéséért felelhetnek, amellyel visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az atmoszférában.
Ebes, 2017. március 17.
Õszibúza vetés mûtrágyázás után. A tavaszra fordult idõjárásban megkezdõdtek a mezõgazdaság alapvetõ munkálatai Ebesen.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
A nitrogéntartalmú műtrágyák a legújabb kutatások szerint kulcsszerepet játszhatnak a klímaváltozásban, ugyanis jelentős mennyiségű dinitrogén-oxid (N2O) termelődéséért felelhetnek, amellyel visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az atmoszférában.
Miközben a környezetvédők leggyakrabban a szén-dioxid és a metánkibocsájtásra összpontosítanak, addig a dinitrogén-ixid, közismertebb nevén nevetőgáz emissziója háttérbe szorult, pedig ugyanúgy komoly tényezője a globális felmelegedésnek.
A Nature tudományos folyóiratban közzétett legfrissebb tanulmányban a világ 48 egyetemének tudósai megmérték és kiszámolták a dinitrogén-oxid kibocsájtásának természetre és emberekre kifejtett hatását az 1980 és 2016 között begyűjtött adatok segítségével.
Rájöttek, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó N2O-emisszió átlagosan 1,4 százalékkal emelkedett évenként az elmúlt majdnem négy évtized alatt. A statisztikákból kiderült az is, hogy ez az iparág a felelős a dinitrogén-oxid kibocsájtás több mint 50 százalékáért.
Habár a nitrogén alapú műtrágyák alkalmazása sokszor elengedhetetlen a termények növekedése, valamint a belőlük előállított élelmiszerek minőségének és mennyiségének feljavítása szempontjából, gyakran környezetvédelmi problémákat jelenthetnek.
A műtrágyázás után a talajból kimosódó nitrogén algavirágzást idézhet elő, melynek következtében parti halott zónák jöhetnek létre. A sztratoszférában a dinitrogén-oxid könnyedén felbomolhat, és olyan molekulákká állhat össze, amelyek a Földet az ultraibolya sugárzásoktól megvédő ózonréteget semmisíthetik meg.
A klímaszennyezést vizsgálva a dinitrogén-oxid sokkal veszélyesebb, mint a szén-dioxid, hiszen akár évtizedeken keresztül is képes az atmoszférában maradni, továbbá hatékonyabb a hő megtartásában is.
Ahhoz, hogy a negatív folyamatokat megállíthassuk, szükséges lenne a műtrágyák használatát effektívebb eljárásokkal kordában tartani. A tanulmány szerzői felhívták a figyelmet az erdőirtás visszaszorítására is, ugyanis a fák kivágásával szignifikánsan megemelkedhet a baktériumok által kiválasztott N2O koncentrációja a talajban.
