Első alkalommal fordul elő, hogy világszinten a közösségi média és a videóplatformok jelentik a leggyakrabban használt hírforrást, megelőzve a televíziót és az online sajtót. A Reuters Újságíráskutató Intézetének idei jelentése szerint a felhasználók 54 százaléka ezeken a csatornákon tájékozódik.

Jim Egan, a tanulmány vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy 2026 mérföldkőnek számít, mivel „a közösségi média és a videóhálózatok fogyasztása most először megelőzi a többi hírforrást, és globálisan a legszélesebb körben használt hírforrássá vált”. Ha az olyan mesterséges intelligenciára épülő chatbotokat is beleszámítják, mint a ChatGPT, az arány 56 százalékra emelkedik.

Az éves, 180 oldalas jelentést az Oxfordi Egyetemhez kötődő intézet készítette. A kutatók csaknem százezer ember online megkérdezésére alapozták az eredményeket 48 országban, a felmérést az év elején a YouGov végezte.

Óriásit változott a világ

A válaszadók 52 százaléka a televíziót jelölte meg hírforrásként az előző héten, 51 százalék újságok alkalmazásait vagy weboldalait, míg a rádiót 21 százalék említette. Globális átlagban tehát már az új platformok vezetnek, bár egyes országokban ez a fordulat korábban bekövetkezett, máshol, főként Európában, a hagyományos médiumok online felületei egyelőre tartják előnyüket.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Egan szerint érdemesebb ezt a folyamatot lassú sodródásként értelmezni, nem hirtelen váltásként, „ám ettől még fontos pillanatról van szó”. A megkérdezettek 30 százaléka nevezte meg a közösségi médiát vagy videóplatformokat elsődleges hírforrásként. A 18 és 24 év közötti korosztályban ez az arány már eléri az 50 százalékot, miközben a televízió csak a 45–54 éveseknél és az 55 év felettieknél maradt vezető – tette hozzá a France24.

A különböző platformok eltérő használati mintákat mutatnak. Az X és a YouTube esetében a többség kifejezetten hírekért látogat el az oldalra, miközben a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon sokan inkább más tartalom fogyasztása közben botlanak bele hírekbe. A hagyományos médiumok alkalmazásai és weboldalai egyik korcsoportnál sem számítanak elsődleges hírforrásnak. Egan szerint ennek „nyilvánvaló következményei vannak az elérés, a közönségelköteleződés és a bevételszerzés kilátásaira nézve”.

A finanszírozási nehézségeket jelzi, hogy mindössze 17 százalék fizet online hírtartalomért. Közben a digitális hirdetési piac jelentős részét olyan technológiai óriások szerezték meg, mint a Google és a Meta, ami tovább gyengíti a hagyományos szerkesztőségek üzleti modelljét.

A médiába vetett bizalom

A jelentés a médiába vetett bizalom csökkenését is megerősíti. A válaszadók csupán 37 százaléka mondta azt, hogy „az esetek többségében a legtöbb hírben megbízik”, ami eddigi mélypontnak számít. Egyre többen fordulnak mesterséges intelligencián alapuló chatbotokhoz is hírekért. Heti rendszerességgel a megkérdezettek 10 százaléka használ ilyen eszközt, míg 2025-ben ez az arány 7 százalék volt.

„A generatív mesterséges intelligencia gyors fejlődésére és terjedésére adott válasz ma a híripar vezetői és a döntéshozók számára a legnagyobb, minden irányból jelentkező kihívás” – írta Egan.

Hozzátette, az idei jelentés számos mutató esetében jelentős ingadozást rögzített, ami a növekvő geopolitikai bizonytalansággal együtt különösen nyugtalanító képet fest a médiapiac és a tágabb világ állapotáról.