Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn kétnapos látogatásra érkezik Phenjanba, ami közel 7 év után az első alkalom, hogy személyesen tárgyal Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, miközben Peking igyekszik ellensúlyozni Moszkva növekvő befolyását a térségben.

A kínai államfő az érkezése előtt az észak-koreai állami napilapban megjelent írásában „rendíthetetlen” barátságot ígért, és hangsúlyozta, hogy országa kész elmélyíteni a kétoldalú együttműködést több területen, beleértve a katonai kapcsolatokat is.

Észak-Korea helyzete is változott

Szakértők szerint Észak-Korea ma erősebb alkupozícióban van Kínával szemben, mint Hszi legutóbbi, 2019-es látogatásakor, amit a Moszkvával kiépített szorosabb katonai együttműködés, az előrehaladottabb nukleáris program és az elmúlt években stabilizálódó gazdaság indokol. Rachel Minyoung Lee, a Stimson Központ Korea Programjának vezető kutatója úgy fogalmazott, „Észak-Koreának ma nagyobb a mozgástere Kínával szemben, mint 2019 júniusában”, majd hozzátette, Phenjan a csúcstalálkozót gazdasági engedmények kiharcolására, illetve akár nukleáris státuszának hallgatólagos kínai elismerésére is felhasználhatja.

Bár Peking korábban nyilvánosan ellenezte az észak-koreai atomkísérleteket, jelenlegi álláspontja kevésbé egyértelmű, és Lee szerint „az észak-koreaiak eltökéltnek tűnnek abban, hogy ezt Hszi látogatása során tisztázzák”. Oroszország a feltételezések szerint már informálisan elfogadta Phenjan nukleáris státuszát, ami tovább növeli Kim mozgásterét a regionális diplomáciában.

Kim Dzsong Un közeledése Moszkvához

Kim Dzsong Un az utóbbi időszakban látványosan közeledett Moszkvához, katonákat küldött az ukrajnai háborúba, miközben az ENSZ-szankciók ellenére folytatta atomfegyver-programjának bővítését, ami elemzők szerint új tárgyalási eszközöket adott a kezébe – számolt be róla a CNBC.

Victor Cha, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának geopolitikai részlegvezetője úgy véli, hogy „Hszi célja ellensúlyozni az orosz befolyást, amely az európai háborúval összefüggő katonai együttműködés nyomán erősödött meg”, majd hozzátette, hogy „Kína nem nézi jó szemmel, ha bárki nagyobb befolyással bír Phenjanra, mint ő maga”.

Legutóbb Pekingben találkoztak

A két vezető legutóbb szeptemberben találkozott Pekingben, amikor Kim egy kínai katonai díszszemlén vett részt több külföldi államfő, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában. Hszi számára ez az idei év első külföldi útja, miután a járványt követően visszafogta nemzetközi utazásait, és inkább a Pekingbe érkező vezetőket fogadta.

Peking várhatóan igyekszik támogatást szerezni Tajvan ügyében, valamint ellensúlyozni Japán egyre határozottabb védelmi politikáját, ugyanakkor kiemelt célja a Koreai-félszigeten fennálló eszkalációs kockázatok kezelése is. A látogatást megelőzően Észak-Korea új urándúsító létesítményt mutatott be, Kim pedig bejelentette, hogy országa nukleáris erejét „exponenciális ütemben” kívánja növelni, ami egyértelmű jelzés arra, hogy Phenjan hosszú távon is atomhatalomként kívánja meghatározni magát.

Kína komolyan számol Észak-Koreával

William Yang, a Crisis Group északkelet-ázsiai elemzője szerint „az a tény, hogy Hszi 2026 első külföldi útjaként Észak-Koreát választotta, jól mutatja, milyen jelentőséget tulajdonít Peking a kapcsolatok megerősítésének”. Egyes szakértők ugyanakkor nem zárják ki, hogy a kínai elnök üzenetet is közvetít Donald Trump amerikai elnöktől, aki jelezte nyitottságát a diplomáciai párbeszéd újraindítására Kimmel, bár Phenjan ragaszkodik ahhoz, hogy Washington előbb mondjon le a teljes leszerelés előfeltételéről.

Dél-Korea külügyminisztériuma pénteken közölte, reményei szerint Hszi látogatása „építő szerepet játszik a Koreai-félszigettel kapcsolatos kérdések kezelésében”, miközben a dél-koreai egyesítési miniszter, Csung Dong-jong korábban arról beszélt, hogy egy esetleges phenjani–washingtoni csúcstalálkozó is napirendre kerülhet a mostani egyeztetéseken.