Rendkívüli közleményt adott ki Irán – megtámadták az USA hadihajóját, majd jött a válasz |

Irán amerikai hadihajó elleni támadásról számolt be, addig az Egyesült Államok ezt határozottan cáfolja.

Irán azt állítja, hogy haditengerészeti erői sikeresen célba vettek egy amerikai katonai hajót az Ománi-tengeren, miközben Washington határozottan visszautasítja a támadás tényét, és azt állítja, hogy minden egysége zavartalanul működik a térségben.

Soron kívülAz USA megindította a halálos csapást – érkeznek a részletek

A cikk a videó után folytatódik

Az iráni Tasnim hírügynökség beszámolója szerint az akcióra akkor került sor, amikor az amerikai hadihajó az ország felségvizeihez közeledett az Ománi-tengeren, és a teheráni közlés szerint a célpont egy „irányítási és parancsnoki központként” működő egység volt.

Az iráni hadvezetés azzal indokolta a lépést, hogy az válaszlépés volt az Egyesült Államok által iráni kereskedelmi hajók ellen végrehajtott akciókra, valamint a Hormuzi-szoros szabályainak állítólagos megsértésére.

Az USA gyorsan reagált

Az NDTV szerint az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága gyorsan reagált a közlésre, és az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében így fogalmazott: „ÁLLÍTÁS: Irán most azt állítja, hogy célba vett egy amerikai haditengerészeti rombolót az Ománi-öbölben.”

NE HAGYD KI

Az USA megindította a halálos csapást – érkeznek a részletek

Állítják, ilyen állapotban van jelenleg Donald Trump

Titkos alagutat fedeztek fel az USA-a felé – nagy a titkolózás

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A közlemény folytatásában a parancsnokság egyértelműen cáfolta a történteket, hangsúlyozva: „Az igazság az, hogy Irán hazudik. Az amerikai haditengerészeti erők továbbra is biztonságosan és zavartalanul hajóznak, repülnek és működnek a tengeren.”

A tengeri incidens

A tengeri incidens mindössze órákkal azután történt, hogy Teherán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított amerikai katonai létesítmények ellen Kuvait és Bahrein területén, ami tovább fokozta a Nyugat-Ázsiában kialakult feszültséget. Ezzel párhuzamosan éles diplomáciai vita bontakozott ki a Kuvaiti Nemzetközi Repülőtéren keletkezett súlyos károk miatt, amelyekért Washington egyértelműen Iránt tette felelőssé.

Az Iráni Forradalmi Gárda tagadta, hogy köze lenne a repülőtér elleni csapáshoz, és szóvivője az állami médiában azt állította, hogy a pusztítást nem iráni támadás, hanem egy amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszer műszaki hibája okozta. A CENTCOM ezzel szemben azt közölte az X-en, hogy „Irán drónokkal mérte a csapást a polgári repülőtérre egy szándékos, előre kitervelt és indokolatlan támadás során”, és visszautasította a technikai meghibásodásról szóló magyarázatot.

Áldozat is van

A kuvaiti hatóságok megerősítették, hogy a repülőtéri támadásban egy ember életét vesztette, 63-an pedig megsérültek, miközben a létesítmény jelentős szerkezeti károkat szenvedett.

A külügyminisztérium közölte, a támadás során külföldi diplomáciai képviseletek épületei is megrongálódtak, bár az érintett missziók nevét nem hozták nyilvánosságra. India külügyi tárcája megerősítette, hogy az elhunyt áldozat indiai állampolgár volt, és közleményében hangsúlyozta: „Ismételten felszólítunk minden felet, hogy hagyjanak fel az ilyen támadásokkal” a nem katonai infrastruktúra ellen.

Szaúd Abdulaziz al-Atván, a kuvaiti védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy az akció során 30 ballisztikus rakétát és pilóta nélküli légi járművet vetettek be, amelyeket „aljas iráni agressziónak” nevezett, és amelyek „jelentős anyagi károkat okoztak az épületben”. A nemzeti hírügynökség szerint a repülőtér üzemeltetése ideiglenesen leállt, a beérkező járatokat átirányították, majd a működést fokozatosan állították helyre, végül a Kuwait Airways is visszatért a teljes menetrendhez.

Nagy a nyomás jelenleg

A történtek komoly nyomást helyeznek az április 8-án életbe lépett, törékeny tűzszünetre, amely több mint egy hónapnyi intenzív harcot követően lépett hatályba az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai után. Teherán korábban azzal vádolta Kuvaitot és Bahreint, hogy területükről támogatást nyújtottak az amerikai műveletekhez, és a Forradalmi Gárda Telegram-csatornáján azt írta: „Válaszul erre az agresszióra az Ali al-Szálem légibázist Kuvaitban, valamint az amerikai ötödik flotta bahreini parancsnokságát rakétákkal és drónokkal vettük célba.”

Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint a térségben állomásozó erők „sikeresen megsemmisítették” az Iránból indított rakéták és drónok egy részét, mielőtt azok elérték volna Kuvaitot és Bahreint, majd válaszcsapást mértek a Kesm-szigetre.

A CENTCOM részletezte, hogy „két, Kuvait felé kilőtt iráni rakéta rövidre esett vagy útközben szétesett, három Bahrein felé indított rakétát pedig azonnal elfogtak az amerikai és bahreini légvédelmi erők”, majd egy későbbi bejegyzésében azt közölte: „Minden iráni támadás kudarcot vallott az amerikai erők ellen.”

A térségbeli reakciók között élesen bírálta Iránt Hamad bin Dzsászim bin Dzsaber Ál Száni volt katari miniszterelnök, aki az X-en „megdöbbentőnek” és „indokolhatatlannak” nevezte a szomszédos országok elleni akciókat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Katar a jövőben sem enged a nyomásgyakorlásnak. A Perzsa-öböl menti államok egységesen visszautasítják Teherán vádjait, miszerint közreműködtek volna az amerikai hadműveletekben, és úgy vélik, Irán célja a regionális kormányok megfélemlítése és az Egyesült Államokra nehezedő politikai nyomás fokozása.

A következő cikkhez görgess lejjebb