Bár a történtek komoly diplomáciai és biztonságpolitikai következményekkel járhatnak, szakértők szerint a helyzet jelenleg még nem érte el azt a szintet, amely a katonai szövetség kollektív védelmi mechanizmusának, az 5-ös cikkelynek az életbe léptetését indokolná.

A román fél Moszkvát „eszkalációval” vádolta meg azt követően, hogy közlésük szerint egy orosz drón az éjszaka folyamán egy lakóházba csapódott. Az eset miatt a NATO-ra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy világossá tegye: a szövetség tagállamainak légterét vagy biztonságát érő hasonló incidensek nem maradhatnak válasz nélkül.

A Sky News szerint ugyanakkor Románia külügyminisztere inkább a NATO 4-es cikkelyének alkalmazását mérlegeli. A katonai szövetség alapdokumentuma szerint ezt bármelyik tagállam kezdeményezheti abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került.

A NATO szerződése

A NATO szerződésének idézett része így fogalmaz: „A felek konzultálnak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint valamelyik fél területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetés éri.”

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A cikkely aktiválása nem jelent automatikus katonai választ vagy fegyveres beavatkozást, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az ügy a NATO legfontosabb döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács elé kerüljön. Ezt követően a tagállamok közös álláspontról vagy további intézkedésekről is dönthetnek.

A Sky News elemzése arra is emlékeztetett, hogy míg az 5-ös cikkelyt a NATO történetében eddig mindössze egyszer alkalmazták, addig a 4-es cikkelyt több alkalommal is aktiválták már. Tavaly szeptemberben például Lengyelország kezdeményezett konzultációt, amikor orosz drónok megsértették a lengyel légteret, míg Észtország akkor fordult a szövetséghez, amikor orosz harci gépek hatoltak be az észt légtérbe.

Az újabb romániai incidens ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború következményei egyre közvetlenebbül érintik a NATO keleti tagállamait is, miközben a szövetségnek folyamatosan egyensúlyoznia kell a határozott fellépés és az eszkaláció elkerülése között.