A NATO új parancsnoki struktúra létrehozásával kívánja megerősíteni keleti szárnyát, amely lehetővé tenné a szövetséges erők gyors és hatékony telepítését Lettországba és Észtországba abban az esetben, ha fegyveres konfliktus alakulna ki Oroszországgal – értesült a Reuters két, az ügyet ismerő forrástól.

Jelenleg a három balti államban és Lengyelország északi részén állomásozó NATO-erők egyetlen többnemzetiségű hadtestparancsnokság alá tartoznak, ami a lengyelországi Szczecin városában működik, ugyanakkor a tervezett változtatás azt jelzi, hogy a balti térség stratégiai jelentősége tovább nőtt az Ukrajna elleni orosz invázió óta.

Egy második hadtest jöhet

A tervek szerint egy második hadtestet rendelnének a régióhoz, ami lehetővé tenné, hogy a NATO a katonai tisztségviselő szavaival élve „tömeget és gyorsaságot” tudjon felmutatni, kezelve ezzel a térség korlátozott stratégiai mélységéből és földrajzi sérülékenységéből fakadó kockázatokat.

Egy teljesen működőképes hadtest általában három hadosztályt irányít, ami nagyjából 40–60 ezer katonát jelent, békeidőben azonban csupán egy szűkített parancsnoki struktúraként létezik, amely rendelkezik a gyors mozgósításhoz szükséges kulcsfontosságú képességekkel, például tüzérséggel, légvédelemmel, műszaki és egészségügyi egységekkel.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Németország és Hollandia

A források szerint Németország és Hollandia a NATO-val egyeztetve megállapodott arról, hogy a németországi Münsterben állomásozó Német–Holland Hadtestet a jövőben Lettország és Észtország védelmére rendelik, és ezzel lezárult az utolsó akadály is, amely a hadtesthez szükséges speciális csapategységek hiányából fakadt.

Az érintett országok most más partnerekkel együttműködve építik ki azokat a kapacitásokat, amelyek nélkülözhetetlenek egy hadtest működéséhez, különösen a nagy hatótávolságú tüzérség, a korszerű légvédelem, valamint a műszaki és egészségügyi támogatás területén.

Vannak még kérdések

A döntés pontos hatálybalépési ideje egyelőre nem ismert, és az sem világos, hogy egy esetleges konfliktus esetén pontosan hány katona tartozna majd az új parancsnoki egység irányítása alá, miközben a holland védelmi minisztérium közölte, hogy a hadtest kijelölésének részleteit jelenleg is kidolgozzák, további információkat azonban nem hoztak nyilvánosságra.

A német védelmi tárca a NATO-val zajló egyeztetésekre hivatkozva nem kívánt kommentárt fűzni az ügyhöz, a szövetség pedig későbbre ígért hivatalos reakciót, ugyanakkor NATO-tisztviselők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy Oroszország részéről növekvő fenyegetés tapasztalható, és egyes becslések szerint akár 2029-ben is sor kerülhetne egy nagyszabású támadásra a szövetséges területek ellen.

Moszkva tagad, a NATO viszont felkészül

Moszkva következetesen tagadja az agresszív szándékot, és azzal vádolja a NATO-t, hogy a szövetség keleti bővítésével és katonai jelenlétének erősítésével maga gerjeszti a feszültséget a térségben, miközben az európai tagállamok egyre nagyobb felelősséget vállalnak saját biztonságukért.

Az utóbbi folyamatot erősítette Donald Trump amerikai elnök éles bírálata is, aki legutóbb azzal vádolta az európai NATO-tagokat, hogy nem nyújtanak elegendő támogatást az Irán elleni háborúban, és bejelentette 5000 amerikai katona kivonását Németországból, ami újabb ösztönzést adott az európai védelmi képességek megerősítésének.