A lépés azért is keltett feltűnést, mert a katonák és a felszerelések egy része már úton volt Európa felé, amikor megszületett az utasítás. A háttérben Pete Hegseth döntése áll, amely – a cikk szerint – még a Pentagon tisztviselőit és az Egyesült Államok európai szövetségeseit is váratlanul érte.

Az ügyet elsőként a Politico részletezte, több amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva. „Fogalmunk sem volt róla, hogy ez jön” – mondta az egyik amerikai tisztviselő, aki szerint európai és amerikai döntéshozók az elmúlt 24 órában folyamatos telefonhívásokban próbálták megérteni a döntés hátterét, illetve azt, hogy várhatóak-e további hasonló meglepetések.

A Texasból érkező amerikai alakulatok egy előre betervezett, 9 hónapos NATO-rotáció keretében indultak volna Lengyelországba, ahol szövetséges erőkkel közös kiképzéseken vettek volna részt. A küldetés leállítása azért számít különösen szokatlannak, mert az európai kontinensen állomásozó amerikai csapatokat a NATO egyik legfontosabb Oroszország elleni elrettentő erejének tekintik.

Nem világos, mi áll a döntés hátterében

A cikk szerint nem világos, pontosan mi motiválta Hegseth döntését, ugyanakkor a háttérben szerepet játszhat Donald Trump elégedetlensége az európai szövetségesekkel kapcsolatban. Trump korábban többször is bírálta az európai országokat amiatt, hogy szerinte nem vállalnak elég terhet az Irán körüli konfliktusok kezelésében, bár Lengyelországot korábban „minta szövetségesnek” nevezte a magas védelmi kiadásai miatt.

A Pentagon döntése újabb félelmeket indított el Európában azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok fokozatosan csökkentheti katonai jelenlétét a kontinensen. A hónap elején Hegseth már bejelentette, hogy 5000 amerikai katonát vonnának ki németországi bázisokról is.

Egyre nagyobb a feszültség

Ben Hodges élesen bírálta a mostani döntést. „Az amerikai hadsereg európai szerepe arról szól, hogy elrettentse az oroszokat, megvédje Amerika stratégiai érdekeit és megnyugtassa a szövetségeseket” – fogalmazott „És most eltűnt egy nagyon fontos eszköz, amely ennek az elrettentésnek lett volna a része.”

A Fehér Ház a kérdéseket a Pentagonhoz irányította, amely igyekezett hangsúlyozni, hogy nem hirtelen ötlet alapján született a döntés. „A csapatkivonásról szóló döntés egy átfogó, többrétegű folyamat eredménye, amelyben az európai amerikai haderő vezetőinek és a teljes parancsnoki láncnak a véleménye is szerepet kapott.” A szóvivő azt is hangsúlyozta: „Ez nem egy váratlan, utolsó pillanatban meghozott döntés volt.”

A Politico szerint ugyanakkor több amerikai tisztviselő is azt állította, hogy a németországi kivonás terve továbbra is kidolgozás alatt áll, és a Pentagonon belül sincs teljes egyetértés a hosszabb távú stratégiát illetően. A cikk arra is kitér, hogy a lépés sok európai országban azt az érzést erősítheti, miszerint Washington ára lehet annak, ha valamelyik szövetséges nyilvánosan szembemegy a Fehér Házzal.

Vegyesek a reakciók

Lengyelországban vegyes reakciókat váltott ki az ügy. Władysław Kosiniak-Kamysz a közösségi médiában azt írta: „Ez az ügy nem Lengyelországot érinti.” Hozzátette, a döntés „az amerikai katonai erők európai átrendezésével kapcsolatos korábban bejelentett folyamat része”.

A NATO egyik magas rangú tisztviselője ugyanakkor igyekezett csillapítani a feszültséget. „Tudjuk, hogy az Egyesült Államok dolgozik európai jelenlétének átalakításán.” Hozzátette, Kanada és Németország már most is növeli jelenlétét a keleti szárnyon, ami szerinte „összességében erősebb NATO-t eredményez”.

Franciaország és Németország jelenleg összesen mintegy 5000 katonát állomásoztat a NATO keleti szárnyán, és ez a szám a következő év végére további több ezer fővel emelkedhet.