Barátságos hangulatban és kölcsönös dicséretek közepette kezdődött Pekingben Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő régóta várt csúcstalálkozója, ám a zárt ajtók mögött folytatott egyeztetések során hamar felszínre kerültek a felek közötti mély nézetkülönbségek, mindenekelőtt Tajvan kérdésében.

A megbeszélés a tervezettnél mintegy 40 perccel tovább tartott, miután Hszi ismételten hangsúlyozta, a demokratikusan működő, önkormányzattal rendelkező sziget státusza Kína számára alapvető jelentőségű, és ezt a témát a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb ügyeként kezelik.

Trump igen visszafogott volt

A találkozót követően Trump feltűnően visszafogottabbnak mutatkozott a következő programhelyszínen, a Mennyei Templomnál, ahol nem válaszolt az újságírók kérdéseire, miközben a két vezető testbeszéde is érezhetően feszesebbé vált.

A kínai külügyminisztérium röviddel a tárgyalások után ismertette saját értelmezését az eseményekről, Mao Ning szóvivő pedig közösségi oldalán azt írta, hogy „Hszi elnök hangsúlyozta Trump elnöknek, hogy a tajvani kérdés a legfontosabb ügy a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban”.

Hozzátette, amennyiben ezt megfelelően kezelik, a kétoldalú viszony stabil maradhat, ellenkező esetben azonban „összecsapások és akár konfliktusok is kialakulhatnak, ami az egész kapcsolatot súlyos veszélybe sodorja”. A szóvivő szerint „a tajvani függetlenség és a Tajvani-szoros békéje olyan, mint a tűz és a víz”, majd kiemelte, hogy a térség stabilitásának megőrzése jelenti a legnagyobb közös nevezőt Washington és Peking között.

A Fehér Ház is reagált

A Fehér Ház csak órákkal később adott ki közleményt a kétoldalú tárgyalásról, amelyben Tajvan kérdését nem említették, a kommunikációs igazgató pedig a hivatalos állásfoglalásra hivatkozva nem kívánt részletekbe bocsátkozni az ügyben.

Marco Rubio külügyminiszter ugyanakkor az NBC esti műsorában hangsúlyozta, hogy Peking felvetése nem változtatott az amerikai állásponton, és kijelentette, „az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikája a mai napig és a mai találkozó után is változatlan”. Hozzátette, a kínai fél rendszeresen napirendre tűzi a kérdést, mire Washington minden alkalommal világossá teszi saját álláspontját, majd továbblép más témákra.

Egy régi vita

Tajvan 1949-ben került a vereséget szenvedett nacionalista erők irányítása alá a kínai polgárháborút követően, és azóta is érzékeny pontja a Kínai Népköztársaság politikájának, amely saját területe részének tekinti a szigetet. Az Egyesült Államok a 70-es évek vége óta az úgynevezett egy Kína politikát követi, amely elismeri Peking igényét, ugyanakkor nem támogatja nyíltan Tajvan függetlenségét, emellett viszont az egyik legnagyobb fegyverszállítója a szigetnek. Trump decemberben minden idők legnagyobb, több mint 11 milliárd dollár értékű fegyvercsomagját jelentette be Tajvan számára – írja a New York Post.

Hszi korábban többször kijelentette, Kína kész akár erővel is elérni az újraegyesítést, amennyiben azt szükségesnek tartja, Rubio azonban figyelmeztetett, hogy Peking „szörnyű hibát követne el, ha ezt erővel vagy bármilyen hasonló módon próbálná kikényszeríteni”. A külügyminiszter szerint egy ilyen lépésnek „globális következményei lennének, nemcsak az Egyesült Államokban”, és ezzel kapcsolatban nem kívánt további részletekbe bocsátkozni.

A Tajvani-szoros túloldalán Tajpej külügyminisztériuma szintén reagált a fejleményekre, és közleményében úgy fogalmazott, hogy „jelenleg Kína az egyetlen kockázat a regionális békére és stabilitásra”. Hozzátették, hogy még az amerikai és kínai vezetők találkozója idején is a Népi Felszabadító Hadsereg repülőgépeket és hadihajókat küldött a térségbe, amelyek szerintük zaklatják és fenyegetik Tajvant.