A Real Madrid a következő hetekben dönthet új vezetőedzőjéről, mivel a jelenleg Álvaro Arbeloa irányítása alatt álló csapat hamarosan lezárja az idényt, és a klubvezetés ezt követően gyorsan bejelentheti a kispadon várható változást. A legesélyesebb jelölt jelenleg José Mourinho, aki 2010 és 2013 között már irányította a királyi gárdát, és most reális esélye van arra, hogy másodszor is átvegye a madridi együttest.

A portugál szakember ugyan 2027-ig érvényes szerződéssel rendelkezik a Benficánál, ugyanakkor a megállapodás tartalmaz egy záradékot, amely lehetővé teszi, hogy a lisszaboniak utolsó bajnoki mérkőzését követő tíz napon belül hárommillió euró ellenében felbontsák a kontraktust.

Spanyol sajtóértesülések szerint Florentino Pérez klubelnök már egyeztetett is a „The Special One”-ként ismert edzővel, aki ismertette saját feltételeit a visszatéréssel kapcsolatban.

Mourinho már nem ugyanaz az edző

Mourinho azonban szakmailag már nem ugyanazt a futballt képviseli, mint tizenhat évvel ezelőtt, amikor először érkezett a Santiago Bernabéu stadionba. Bár továbbra is nagy hangsúlyt fektet a gyors átmenetekre és a közvetlen támadásokra, valamint igyekszik könyörtelenül kihasználni az ellenfelek által hagyott területeket, csapatai ma már nem alkalmaznak olyan magas intenzitású, agresszív letámadást, mint amely a korábbi madridi időszakát jellemezte.

A jelenlegi Mourinho inkább középmagas vagy mélyebb védekezési blokkokban gondolkodik, és a folyamatos fizikai nyomás helyett tudatosabban osztja be a játékosok energiáját, ami egy kiegyensúlyozottabb, kevésbé hektikus mérkőzésképet eredményez.

A kontratámadás megmaradt

Ennek ellenére a kontratámadás továbbra is központi fegyvere maradt, hiszen a labdaszerzést követő gyors, kevés érintésből felépített akciók révén próbálja megbontani az ellenfelek szerkezetét, magas tempó mellett.

Korábbi madridi időszakában csapata a kiszámíthatatlanság és a rendkívüli tempó révén emelkedett ki, miközben a fizikális fölény és a villámgyors ellenakciók sokszor elsöpörték az ellenfeleket, ami különösen a 2012-es, rekordokat döntő bajnoki idényben mutatkozott meg. Ugyanakkor a statisztikák szerint az a csapat rendszerint ötvenöt százalék körüli labdabirtoklással játszott, így a dominancia inkább szabály volt, mint kivétel.

Az új Mourinho

A DefensaCentral szerint a mostani Mourinho ezzel szemben pragmatikusabb megközelítést alkalmaz, strukturáltabb rendszerekben gondolkodik, és kevesebb egyéni szabadságot biztosít játékosainak, mivel elsődleges célja a versenyképesség és az eredményesség fenntartása, nem pedig az ellenfelek látványos felülmúlása. Megőrizte pályafutása alapértékeit, így a fegyelmet, a hierarchiát és a taktikai szervezettséget, miközben alkalmazkodott az elmúlt évek futballtrendjeihez.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Real Madridtól való távozása óta – a Chelsea-nél töltött második időszakát leszámítva – nem dolgozott olyan minőségű játékoskerettel, mint amilyen a madridi volt, ennek ellenére jelentős sikereket ért el.

Az Európa-ligát megnyerte a Manchester Uniteddel, döntőbe vezette a Tottenhamet az angol Ligakupában, majd a Romával megszerezte a klub történetének első európai trófeáját, a Konferencia-ligát.

Egyetlen kérdés maradt csak

A kérdés így az, hogy a kevésbé domináns, ugyanakkor tapasztaltabb és taktikai szempontból rugalmasabb Mourinho képes lenne-e újra sikeressé tenni a Real Madridot, különösen annak fényében, hogy Zinédine Zidane és Carlo Ancelotti visszatérése korábban eredményesnek bizonyult. A portugál szakember előnye, hogy jól ismeri a klub működését és kultúráját, ami 2025-ben komoly tényező lehet egy új korszak kezdetén.