Az amerikai elnök korábban többször is élesen bírálta a NATO-tagállamokat amiatt, hogy nem küldték haditengerészeti erőiket a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros megnyitására. Ez a kulcsfontosságú vízi útvonal – amin békeidőben a világ olaj- és cseppfolyósított gázellátásának mintegy ötöde halad át – gyakorlatilag lezárult azt követően, hogy az USA és Izrael katonai műveleteket indított Irán ellen.

A helyzetet tovább élezte egy belső amerikai védelmi minisztériumi levél, amely különböző lehetőségeket vázol fel arra, miként „büntethetné meg” Washington azokat a NATO-tagokat, melyek nem támogatták megfelelően a hadműveleteket.

A dokumentumban felvetett egyik lehetőség szerint az Egyesült Államok felülvizsgálhatná az Egyesült Királyság Falkland-szigetekre vonatkozó igényének támogatását.

Példátlan lehet a lépés

A helyzet megítéléséhez ugyanakkor több fontos tényezőt is figyelembe kell venni. Egyrészt úgy tűnik, hogy az Irán elleni amerikai hadművelet – amelyet Izraellel közösen indítottak – meglepetésként érte a NATO-szövetségeseket, akik a jelek szerint nem kaptak előzetes tájékoztatást a tervekről – számolt be róla a Sky News.

Másrészt a NATO alapvetően védelmi szövetség, amelynek kötelezettségei elsősorban arra az esetre vonatkoznak, ha valamely tagállamot támadás ér.
Erre példa a 2001-es terrortámadás az Egyesült Államok ellen, amikor a szövetséges országok – köztük az Egyesült Királyság is – katonai támogatást nyújtottak Washingtonnak a közel-keleti műveletek során. A jelenlegi helyzet azonban eltérő, ami magyarázhatja a visszafogottabb reakciókat.

A Hormuzi-szoros lezárásának lehetősége régóta ismert kockázat volt: évtizedek óta figyelmeztettek arra, hogy Irán egy esetleges támadás esetén blokkolhatja ezt az útvonalat – és pontosan ez történt. Mindez tovább bonyolítja a helyzetet, miközben Trump az elmúlt időszakban több, időnként egymásnak is ellentmondó kijelentést tett a szoros jelentőségéről és a konfliktus kezeléséről.