Az idei Európai Elhízástudományi Kongresszuson Isztambulban bemutatott kutatás szerint az elhízás nem azonos módon befolyásolja a férfiak és a nők szervezetét, ami jelentős különbségeket eredményez a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-eredetű kockázatok alakulásában.

Az eredmények arra utalnak, hogy a biológiai nem meghatározó szerepet játszik abban, miként reagál a szervezet a túlzott zsírfelhalmozódásra, és ez a felismerés a jövőben személyre szabottabb kezelési stratégiák kidolgozását segítheti.

A férfiaknál mások az adatok

A törökországi Dokuz Eylül Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy az elhízott férfiaknál nagyobb arányban halmozódik fel hasi, úgynevezett viszcerális zsír, amely közvetlenül a belső szervek körül rakódik le, és szoros kapcsolatban áll a súlyos szív- és anyagcsere-betegségek kialakulásával.

A vizsgálatban részt vevő férfiaknál emellett magasabb májenzimértékeket is mértek, ami a máj fokozott terhelésére vagy károsodására utalhat. Ezzel szemben az elhízott nőknél gyakoribb volt a szervezetet érintő általános gyulladásos állapot, valamint a megemelkedett koleszterinszint, amik szintén növelik a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Rengetegen élnek metabolikus szindrómával

„Eredményeink érdekes különbségeket tárnak fel abban, ahogyan a férfiak és a nők reagálnak az elhízásra” – fogalmazott a kutatás vezetője, Dr. Zeynep Pekel, az izmiri Dokuz Eylül Egyetem munkatársa. Hozzátette, hogy „a nemek közötti eltérések nemcsak az elhízás lefolyásában és kórélettanában játszanak jelentős szerepet, hanem alapot teremthetnek célzott, nemspecifikus terápiák kidolgozásához is az elhízással élők kezelésében”.

A ScienceDaily szerint a probléma globális jelentőségét mutatja, hogy 2023-ban világszerte mintegy 1,54 milliárd felnőtt élt metabolikus szindrómával, ami körülbelül minden harmadik nőt és minden negyedik férfit érintett. Ez az állapot többek között hasi elhízással, magas koleszterinszinttel, emelkedett vérnyomással és magas éhomi vércukorszinttel jár, és jelentősen fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét.

Részletes fizikai és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek

A kutatók 2024 és 2025 között a Dokuz Eylül Egyetem Belgyógyászati Klinikájának Elhízás Ambulanciáján kezelt 886 nő és 248 férfi adatait elemezték, akiknek átlagéletkora 45, illetve 41 év volt. A résztvevőknél részletes fizikai és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek, amelyek során mérték a testtömegindexet, a derékkörfogatot, a vérnyomást, valamint a vérzsír- és vércukorértékeket, továbbá a máj- és vesefunkcióra, illetve a gyulladásos folyamatokra utaló biomarkereket.

Az eredmények szerint a férfiak testtömegindexe enyhén magasabb volt, ugyanakkor derékkörfogatuk jelentősen meghaladta a nőknél mért értékeket, és a szisztolés vérnyomásuk is magasabbnak bizonyult, ami fokozott kardiovaszkuláris kockázatra utal.

Emellett náluk magasabb ALT- és GGT-májenzimszinteket, valamint triglicerid- és kreatininértékeket mutattak ki, ami a máj- és anyagcsere-eredetű szövődmények nagyobb valószínűségét jelzi.

A genetikai tényezők is szerepet játszhatnak

A nőknél ezzel szemben magasabb összkoleszterin- és LDL-koleszterinszintet mértek, továbbá emelkedett gyulladásos markereket, például C-reaktív fehérjét és vörösvértest-süllyedést találtak, ami erőteljesebb gyulladásos válaszreakcióra utal. A szakemberek szerint a különbségek hátterében hormonális tényezők, az immunrendszer működése és a zsírszövet eloszlása állhat, mivel az ösztrogén például befolyásolja a zsírraktározást és a gyulladásos folyamatokat, ugyanakkor a genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.

Dr. Pekel hangsúlyozta, „még korai szakaszban járunk, és az eredményeket más betegcsoportokban is meg kell erősíteni, ugyanakkor fontos betekintést nyújtanak abba, miként hat az elhízás eltérően a férfiakra és a nőkre”. Hozzátette, hogy a következő lépés a nagyobb és változatosabb populációkon végzett vizsgálat, valamint a biológiai mechanizmusok részletesebb feltárása lesz.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a vizsgálat keresztmetszeti jellegű volt, így nem teszi lehetővé az ok-okozati összefüggések egyértelmű meghatározását, emellett a résztvevők többsége török származású volt, ezért az eredmények általánosíthatósága korlátozott lehet.