Donald Trump fontost döntést hozott az iráni energialétesítmények elleni esetleges katonai csapások ügyében, amikor bejelentette, meghosszabbítja a korábban meghirdetett határidőt, így egyelőre nem kerül sor támadásra. A döntés hátterében – saját közlése szerint – részben az iráni kormány kérése áll, aminek nyomán további időt hagy a diplomáciai folyamatoknak.

Trump a Truth Social felületén úgy fogalmazott, „az iráni kormány kérésére” további 10 nappal elhalasztja a csapásokat az eredeti határidőhöz képest, ami másnap járt volna le, így az új határidő április 6-ra tolódik. Az elnök ezzel egyértelművé tette, hogy bár a katonai opció továbbra is az asztalon van, jelenleg a tárgyalások kapnak elsőbbséget.

Jól haladnak a tárgyalások

A bejelentés során Trump kitért arra is, hogy – megfogalmazása szerint – „a hamis híreket terjesztő média ezzel ellentétes, téves állításaival szemben” az Egyesült Államok és Irán közötti egyeztetések „folyamatban vannak és nagyon jól haladnak”. A Sky News szerint ez a kijelentés azonban továbbra is ellentmondásos, mivel a felek korábban eltérően nyilatkoztak a tárgyalások létezéséről és állapotáról.

A jelenlegi helyzet megértéséhez fontos, hogy Trump már korábban is kilátásba helyezte az iráni energiai infrastruktúra elleni támadást, amennyiben Teherán nem nyitja meg újra a Hormuzi-szoros útvonalát. Az eredeti fenyegetést követően hétfőn már egyszer elhalasztotta a csapásokat öt nappal, akkor azzal indokolva a döntést, hogy Washington és Teherán között „nagyon jó és eredményes tárgyalások” zajlottak.

Irán álhírnek nevezte Trump nyilatkozatát

Ezzel szemben az iráni fél kezdetben „álhírnek” minősítette az egyeztetésekre vonatkozó állításokat, és azóta is eltérő képet fest a folyamatokról. Az Egyesült Államok a héten egy 15 pontos békejavaslatot juttatott el Pakisztánon keresztül, míg iráni beszámolók arról szóltak, hogy Teherán 5 feltételt szabott a harcok befejezéséhez, amelyek között biztonsági garanciák és jóvátétel is szerepel.

Trump korábban azt is kijelentette, Irán „könyörög a megállapodásért”, ugyanakkor azt is elismerte, hogy nem biztos abban, hajlandó-e végül egyezségre jutni. A mostani döntés így egy olyan helyzetet tükröz, amelyben a katonai fenyegetés és a diplomáciai tárgyalások párhuzamosan vannak jelen, miközben a konfliktus kimenetele továbbra is bizonytalan.