Három héttel azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael közös hadműveleteket indított Irán ellen, a konfliktus egyre inkább a bizonytalanság és az ellentmondásos üzenetek állapotába került, miközben Donald Trump nyilvános kijelentései gyakran nincsenek összhangban a terepen tapasztalható fejleményekkel.

Az amerikai elnök egyfelől úgy nyilatkozott, a háború „nagyon is teljes, gyakorlatilag befejezett”, ugyanakkor a térségbe új amerikai szárazföldi erők – köztük egy tengerészgyalogos expedíciós egység – érkeznek. Egy másik alkalommal azt mondta, a konfliktus „lecsengőben van”, miközben az amerikai és izraeli légicsapások változatlan intenzitással folytatódnak.

A Hormuzi-szoros kérdése

A stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros kapcsán Trump úgy fogalmazott, hogy annak megnyitása egy „egyszerű katonai manőver”, azonban a valóságban jelenleg csak Irán által engedélyezett hajók közlekednek ezen az útvonalon, amelyen keresztül a világ olajexportjának mintegy 20 százaléka halad.

Bár az amerikai elnök azt is állította, az iráni hadsereg „megszűnt létezni”, a térségben továbbra is drón- és rakétatámadások zajlanak, amik hatóköre egészen a Diego Garcia közös amerikai–brit katonai bázisig terjed – írja a BBC,

Trump az eszkaláció lehetőségéről

Szombat esti bejegyzésében Trump az eszkaláció lehetőségét is felvetette, amikor kijelentette, ha Irán nem nyitja meg „teljesen, fenyegetés nélkül” a Hormuzi-szorost 48 órán belül, akkor az amerikai hadsereg célba veszi az iráni erőműveket, „a legnagyobbal kezdve”.

Mindeközben egy nappal korábban részletes listát tett közzé az amerikai háborús célokról, amikről azt állította, hogy az Egyesült Államok „nagyon közel van” a teljesítésükhöz – olvasható a BBC elemzésében.

Az iráni hadsereg és védelmi infrastruktúra

A felsorolt célok között szerepelt az iráni hadsereg és védelmi infrastruktúra gyengítése vagy megsemmisítése, valamint a nukleáris program felszámolása és az amerikai szövetségesek védelme a térségben. A Hormuzi-szoros biztosítása azonban nem szerepelt ezek között, mivel Trump szerint ezt inkább azoknak az országoknak kellene megoldaniuk, amelyek jobban függenek a térségből származó olajtól.

Az amerikai elnök legutóbbi nyilatkozataiban már nem jelent meg az iráni rezsimváltás követelése sem, és eltűntek a korábban hangoztatott „feltétel nélküli megadásra” vonatkozó kijelentések is, ami arra utalhat, hogy Washington céljai időközben módosultak.

Vannak még opciók

Így az sem zárható ki, hogy a konfliktus úgy ér véget, hogy Irán jelenlegi vezetése hatalmon marad, miközben az ország továbbra is exportálja olaját és bizonyos mértékű ellenőrzést gyakorol a kulcsfontosságú tengeri útvonal felett.

Mindeközben amerikai tengerészgyalogos egységek tartanak a térség felé, és elemzők szerint akár a Kharg-sziget elfoglalása is szóba kerülhet, ami Irán legfontosabb olajexport-termináljának ad otthont.

Súlyosak lehetnek a következmények

Egy ilyen lépés jelentős gazdasági nyomást gyakorolhatna Teheránra, ugyanakkor komoly kockázatokkal is járna, hiszen az iráni állami média már jelezte: egy ilyen támadás esetén „bizonytalanságot” idéznének elő a Vörös-tengeren, és „lángba borítanák” a régió energetikai létesítményeit.

A washingtoni döntéshozatal körüli bizonytalanságot tovább növeli, hogy az amerikai kormányzat állítólag jelentős, akár 200 milliárd dolláros rendkívüli finanszírozást kérhet a hadműveletek folytatására, miközben a Kongresszusban – még a republikánus oldalon is – óvatos fogadtatásra talált az elképzelés.

Chip Roy texasi republikánus képviselő: „Szárazföldi csapatokról beszélünk. Az ilyen jellegű elhúzódó tevékenységről beszélünk. Sokkal több tájékoztatást és sokkal több magyarázatot kell adniuk arról, hogyan fogjuk ezt finanszírozni, és mi itt a küldetés.”