Magyarország újabb jelentős lépést tesz az energiaellátás biztonságának erősítése érdekében, miután bejelentették, hogy Szlovéniával is összekötik a földgázszállítási rendszereket, aminek révén hazánk immár minden szomszédos országával közvetlen energetikai kapcsolatban áll majd.

A bejelentést Szijjártó Péter tette csütörtökön Budapesten, ahol a szlovén energiaügyi miniszterrel, Bojan Kumer közösen tartott sajtótájékoztatót követően számolt be a megállapodás részleteiről.

Egy nagyon fontos projekt

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a földgáz kulcsszerepet játszik Magyarország energiaellátásában, hiszen a teljes felhasználás mintegy egyharmada ehhez az energiahordozóhoz kötődik, így különösen fontos a szállítási útvonalak bővítése.

„Itt volt az idő , hogy megtegyük a legfontosabb lépést abba az irányba, és kössük meg a megállapodást arról, hogy összekötjük a két ország földgázszállítási rendszerét. Ezzel elmondhatjuk majd, hogy mindkét ország minden szomszédjával összekötötte magát”.

A miniszter kiemelte, hogy a szárazfölddel körülzárt országok számára a diverzifikált infrastruktúra jelenti a legfontosabb biztonsági garanciát, ezért nem egy meglévő útvonal kiváltásáról, hanem új lehetőségek megteremtéséről van szó.

„Ennél többet szárazföld által körülzárt országként nem tudunk tenni a földgázellátásunk biztonságáért, minthogy összekötjük a földgázrendszereinket minden szomszédos országgal. Szeretném azt is világossá tenni, hogy mi nem valami helyett építünk egy új útvonalat, hanem pluszban építünk új útvonalat, mert minél több szállítási útvonal áll rendelkezésre, annál nagyobb biztonságban van az energiaellátásuk” – fogalmazott.

A beruházás technikai részletei

A beruházás technikai részleteiről szólva elmondta, hogy összesen 115 kilométer hosszú vezetéket építenek, amelynek magyar szakaszán mintegy 40 kilométernyi új vezeték és egy kompresszorállomás létesül. „Első lépésben 440 millió köbméteres kapacitást fog ez biztosítani évente, aztán ez később kibővíthető lesz 1,7 milliárd köbméterre, ami pedig lehetővé teszi Magyarország számára, hogy Szlovénián keresztül az olasz cseppfolyósított gázforrásokat is elérje” – hangsúlyozta.

A bejelentésről a magyar kormány hivatalos kommunikációja és a minisztériumi közlemény számolt be, amely a budapesti sajtótájékoztatón elhangzottakat idézte, így a tárcavezető szavai közvetlen forrásból származnak.

A miniszter kitért arra is, hogy a projekt megvalósításához európai uniós források bevonását tervezik, és ennek kapcsán kritikát fogalmazott meg. „Ha ezt nem teszik, hiteltelenek lesznek, amikor diverzifikációról beszélnek” – mondta, utalva arra, hogy szerinte a közép-európai régió energiaellátásának biztonsága csak megfelelő pénzügyi támogatással erősíthető.

A globális helyzet

A globális helyzet kapcsán Szijjártó Péter komor képet vázolt fel, amikor kijelentette: „A világ az iráni háború nyomán „minden idők egy legdurvább energiaellátási válsága felé közeledik nagy lépésekkel”, mivel a Hormuzi-szoros lezárása a globális kőolajszükséglet húsz százalékát érinti.”

Hozzátette, Magyarország helyzetét tovább nehezíti az ukrán intézkedések hatása is: „Ami különösen súlyossá teszi a helyzetet Magyarországon, hogy miközben az ukránok olajblokádjával is szembe kell, hogy nézzünk. Egy közös akciója az ukránoknak és Brüsszelnek, hogy megpróbáltak egy olajellátási válságot előállítani, de nem sikerült, mert fel voltunk készülve az ilyen esetekre”.

A kormány energiapolitikája

A kormány energiapolitikáját ismertetve hangsúlyozta, hogy nem ideológiai, hanem gyakorlati megközelítést alkalmaznak. „Hogyha jól működő energiaforrásoktól zárnak el minket, az ország energiaellátását veszélybe sodorják. Ezért tehát az energiavezetékek számát nem csökkenteni kell és az energiavezetékeket nem elzárni kell, hanem újakat kell építeni” – jelentette ki.

Végül egyértelművé tette Magyarország álláspontját az európai energiapolitikai vitákban is: „Elfogadhatatlan az az európai törekvés Brüsszelből, amely az energiavezetékek elzárását szorgalmazza.

Az energiapolitika az a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozik, ezért mi soha nem fogjuk elfogadni, hogyha kívülről akarnák megmondani nekünk, hogy mit lehet, meg mit nem az energiapolitika terén”.

A mostani megállapodás tehát nem csupán infrastrukturális fejlesztést jelent, hanem egyben stratégiai válasz is a bizonytalan nemzetközi energiapiaci környezetre, amelyben a szállítási útvonalak diverzifikálása kulcskérdéssé vált.

Liner/MTI