A súlyos lefolyású COVID–19 és influenza nemcsak átmeneti megbetegedést okozhat, hanem évekkel később is fokozhatja a tüdőrák kialakulásának esélyét, derül ki a Virginiai Egyetem egészségügyi központjának friss kutatásából, amely a Cell tudományos folyóiratban jelent meg.

A vizsgálat szerint az intenzív lefolyású vírusfertőzések tartós immunológiai változásokat idézhetnek elő a tüdőben, amelyek kedvező környezetet teremthetnek a daganatok megjelenéséhez és gyorsabb növekedéséhez.

Súlyos állapot esetén

A Jie Sun vezette kutatócsoport kimutatta, hogy a súlyos légúti fertőzések átalakítják a tüdő immunsejtjeinek működését, és ez az állapot hónapokkal vagy akár évekkel a gyógyulás után is fennmaradhat. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy azokat a betegeket, akik súlyos COVID–19-en, influenzán vagy tüdőgyulladáson estek át, fokozott figyelemmel kövessék, mivel a korai stádiumban felismert tüdőrák kezelése lényegesen eredményesebb.

Sun úgy fogalmazott, hogy „egy súlyos COVID vagy influenza tartósan gyulladt állapotban hagyhatja a tüdőt, ami megkönnyíti, hogy a rák később megvesse a lábát”, ugyanakkor hozzátette, hogy „a biztató hír az, hogy a védőoltás nagyrészt megelőzi azokat a káros elváltozásokat, amelyek elősegítik a daganat növekedését a tüdőben”.

Hasonló mintázatot találtak

A kutatók egérkísérletek és emberi betegadatok elemzésével vizsgálták az összefüggést. Azok az egerek, amelyek súlyos tüdőfertőzésen estek át, nagyobb arányban fejlesztettek ki tüdőrákot, és a betegség lefolyása is kedvezőtlenebb volt esetükben.

Az emberi adatok hasonló mintázatot mutattak, mivel a korábban COVID–19 miatt kórházba került pácienseknél 1,24-szeresére emelkedett a tüdőrák előfordulása. Az emelkedett kockázat dohányzási előzményektől és egyéb társbetegségektől függetlenül jelentkezett.

Jeffrey Sturek, a vizsgálatban részt vevő orvos-kutató szerint az eredmények azonnali klinikai következményekkel járhatnak, mivel „régóta tudjuk, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát, most pedig úgy tűnik, hogy a súlyos légúti vírusfertőzéseket is hasonló tényezőként kell kezelnünk”. Hozzátette, a jövőben indokolt lehet a magas kockázatú betegekhez hasonlóan rendszeres CT-alapú szűrést fontolóra venni azoknál is, akik súlyos vírusos tüdőgyulladáson estek át.

A mechanizmus feltárása

A mechanizmus feltárásakor a kutatók jelentős változásokat figyeltek meg a neutrofil és makrofág immunsejtek működésében, amelyek normál esetben a fertőzések elleni védekezésben játszanak szerepet.

Súlyos fertőzés után azonban egyes neutrofilek rendellenesen viselkedtek, és tartós, daganatképződést támogató gyulladásos környezetet alakítottak ki, miközben a tüdőt borító hámsejtek és a légzőhólyagocskák szerkezete is módosult.

Ugyanakkor a kutatás biztató eredményt is hozott, mivel a korábbi védőoltás jelentős mértékben megakadályozta azokat a tüdőben kialakuló elváltozásokat, amelyek a rák kialakulásához kapcsolódnak – írja a Sciencedaily.

A szakemberek megfigyelték, hogy a megnövekedett daganatos kockázat elsősorban a súlyos COVID–19-en átesetteknél jelent meg, míg az enyhe lefolyású fertőzésen átesetteknél nem tapasztaltak hasonló emelkedést, sőt esetükben enyhe csökkenés mutatkozott a tüdőrák előfordulásában.

Figyelmeztettek is a kutatók

A kutatók tanulmányukban arra figyelmeztettek, „világszerte emberek tízmilliói élnek a COVID–19 hosszú távú tüdőszövődményeivel, ezért eredményeink jelentős klinikai következményekkel bírnak”, és hozzátették, hogy „a súlyos vírusos tüdőgyulladásból felépülők, különösen a dohányzók, profitálhatnak a fokozott tüdőrák-szűrésből, miközben a védőoltás a fertőzés megelőzésén túl közvetett daganatmegelőző hatással is járhat”.

Sun szerint a cél az, hogy az orvosok pontosabban azonosítsák a fokozott kockázatú betegeket, és célzott stratégiákat dolgozzanak ki a fertőzésekhez köthető tüdőrák megelőzésére és kezelésére, mivel a vakcinák nemcsak az akut kórházi kezelések számát csökkentik, hanem mérsékelhetik a súlyos fertőzések hosszú távú, daganatkockázatot növelő immunológiai következményeit is.