Egy nő ugyanis felajánlotta petesejtjeit egy idegennek, akivel egy metrószerelvényen elegyedett beszélgetésbe – a döntés eredményeként megszületett egy fiú, akivel ma már kapcsolatban áll.

A történet a londoni szerelvényen kezdődött a 90-es évek elején. A beszámolók szerint Gini Bhogal barátaival utazott, amikor szóba elegyedett egy nővel, akit Anitának hívtak.

A BBC beszámolója szerint a két nő egy gyermek miatt kezdett beszélgetni, aki a metrón mindenkit megnevettetett. A beszélgetés hamar a gyermekvállalás témájára terelődött, ekkor Anita elárulta, hogy nagyon szomorú amiatt, hogy egy petesejtprobléma miatt nem lehet saját gyermeke, ezért donort keres.

A megjegyzés hirtelen gondolatot indított el

A megjegyzés hirtelen gondolatot indított el Giniben. Később így emlékezett vissza a pillanatra: „Mindig is azt éreztem, hogy segíteni akarok valakinek, legalább egy embernek.”

Amikor felajánlotta, hogy segít, Anita meglepődött, és megkérdezte tőle: „Tényleg segítenél nekem?”

Gini a BBC-nek később arról beszélt, hogy döntésében elsősorban a segíteni akarás játszott szerepet. „Az adás gondolata volt az, ami leginkább a fejemben volt. Úgy értem, bármelyik nő állhatott volna ott, akkor is megtettem volna.”

A két nő telefonszámot cserélt, ám Gini férje eleinte nem fogadta túl jól az ötletet. A nő így idézte fel a reakcióját: „Azt hitte, megőrültem.” A férje azt kérdezte tőle: „Mi van, ha ez a gyerek 13 év múlva megjelenik az ajtónkban? Mit fogsz akkor csinálni? És hogyan fognak reagálni a gyerekeid?” – idézte a People.

A férj is elfogadta

Később azonban a férj is elfogadta a döntést. A folyamat során Gini összesen 17 petesejtet adományozott Anitának, amelyek közül tízből embrió lett. Anita végül teherbe esett, és megszületett a fia, Christopher.

A kapcsolat azonban nem szakadt meg a születés után sem. Gini elmondása szerint évekig tartották a kapcsolatot. „Mindig küldtek nekem e-maileket, és az első születésnapjára ajándékot küldtem neki.” Hozzátette: „Onnantól kezdve Anita mindig e-maileket küldött vagy leveleket, fényképekkel.”

Christopher időközben felnőtt, és jelenleg Miami városában dolgozik. Gyerekkorában azonban nem tudta, hogy Anita nem a biológiai édesanyja. Később így beszélt erről: „Nem volt semmilyen sejtésem arról, hogy Anita nem a biológiai anyám.”

A fiatal férfi azt is elmagyarázta, miért nem merült fel benne gyanú: „Anita goai származású, míg Gini pandzsábi származású, ezért hasonló a bőrszínük.” A történet csak a COVID-19 világjárvány után kapott új fordulatot. Anita ekkor döntött úgy, hogy elmondja az igazságot a fiának. Egy videóhívás során együtt beszéltek Ginivel.

Mindenki meghatódott

Christopher így idézte fel a pillanatot: „Egyszerűen fenomenális élmény volt. Határozottan nagyon érzelmes pillanat volt számomra, az édesanyám számára és Gini számára is, hogy felfedezzük ezt az igazságot.”

A beszélgetések során kiderült, hogy több közös vonásuk is van. „Ugyanazt a zenészt szerettük, aki Sade volt.” Azt is elmondta: „Ugyanazt a kávét ittuk, mindig feketén. Hasonló humorérzékünk volt, egy kicsit sötét humor.”

Gini később attól tartott, hogyan reagálnak majd a szülei, akiket „nagyon szigorú szikh” családként jellemzett, ám végül ők is szeretettel fogadták Christophert.

A fiatal férfi azóta ellátogatott arra a helyre is, ahol története elkezdődött: a londoni metró Piccadilly vonalára. „Annyira érdekes belegondolni, hogy az a pillanat indította el az életemet.” Majd hozzátette: „Szerintem mindannyian azért vagyunk ezen a bolygón, hogy jót tegyünk, segítsük egymást, szeretetet és kapcsolatot terjesszünk, és valóban változást hozzunk a világban.”