Az Egyesült Államok egyik legnagyobb és leggyorsabb stratégiai bombázója érkezett meg az Egyesült Királyságba, ami a közel-keleti feszültségek erősödése miatt kiemelt figyelmet kapott. A beszámolók szerint egy B–1 Lancer típusú amerikai bombázó pénteken landolt a gloucestershire-i RAF Fairford légibázison, ami Irán egyik nagy rémálma lehet, tekintve, mire képes a technika.

A 44,5 méter hosszú repülőgép képes akár 24 cirkálórakétát is hordozni. A Boeing adatai szerint a négyfős személyzettel működő repülőgép szárnyfesztávolsága 41,8 méter, tömege mintegy 86 tonna, és az amerikai légierő leggyorsabb bombázójának számít, mivel sebessége meghaladhatja a 900 mérföld/órát, azaz körülbelül 1448 kilométer/órát.

A britek megadták az engedélyt

A fejlemények hátterében az áll, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök engedélyt adott az Egyesült Államok számára a brit katonai bázisok használatára, ugyanakkor ezt kizárólag olyan műveletekre korlátozta, amelyek védelmi jellegű csapásokat céloznak az iráni rakétaindító létesítmények ellen.

Nyugati tisztviselők már a hét elején jelezték, hogy az Egyesült Királyság készen áll amerikai bombázók fogadására, és érkezésük néhány napon belül várható.

Beszédesek a jelek

Az amerikai védelmi vezetés szerint a katonai jelenlét erősítése a konfliktus alakulására adott válasz. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter csütörtökön így fogalmazott: „Több vadászrepülő-század érkezik, több képességet vetünk be, több védelmi kapacitás áll rendelkezésre, és a bombázók bevetése is gyakoribb lesz.”

A Perzsa-öböl térségében közben a diplomáciai egyeztetések is felgyorsultak, mivel az ottani államok egyre gyakrabban válnak iráni támadások célpontjává. Keir Starmer pénteken telefonon egyeztetett Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceggel, akit arról biztosított, hogy az Egyesült Királyság szükség esetén készen áll támogatni a királyság védelmét.

További brit erőket mozgósítanak

A Downing Street szóvivője megerősítette, a térségbe további brit katonai erők indulnak. Mint mondta, „további brit vadászgépek, helikopterek és egy romboló is a térségbe indul.” A felek emellett arról is tárgyaltak, hogy fokozzák a hírszerzési együttműködést a védelmi műveletek támogatása és a civilek védelme érdekében.

A szaúdi koronaherceg a megbeszélés során az energiapolitikai kérdésekre is kitért. A brit kormány szóvivője szerint ismertette azokat a lépéseket, „amelyeket a királyság a globális olajkínálat növelése és a piac stabilitásának támogatása érdekében tett.” – idézi a BBC.

A „Bone” becenéven ismert B–1 bombázó fejlett radar- és GPS-rendszerekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a célpontok pontos elérését, miközben elektronikus zavaróberendezések, radarfigyelmeztető rendszerek és csali-technológia segítik a repülőgép védelmét az ellenséges rendszerekkel szemben.

A brit hadsereg nem vesz részt a támadó műveletekben

A RAF Fairford bázist az Egyesült Államok korábban is használta hosszú hatótávolságú, nehézbombázó bevetések támogatására. A jelenlegi helyzetben azonban a brit kormány hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt közvetlen támadó műveletekben.

A brit légierő ugyanakkor aktívan részt vesz a térség légvédelmében: a RAF repülőgépei már több alkalommal is lelőttek olyan rakétákat és drónokat, amelyeket Irán indított a térségben található szövetséges országok felé.

A brit belpolitikában közben vita bontakozott ki arról, hogy elegendő-e a jelenlegi fellépés. Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője a BBC Breakfast műsorában úgy fogalmazott: „Ennél többre van szükség: meg kell állítani a rakétaindító helyeket, a probléma forrását kell kezelni.”

A politikus szerint a támadások megelőzéséhez aktívabb fellépésre lenne szükség. „Nem lehet mindig megvárni, hogy valaki megtámadjon bennünket. Néha biztosítani kell, hogy előbb lépjünk, és megszüntessük azt a képességet, amellyel veszélyt jelenthetnek az állampolgárainkra.” Ugyanakkor hangsúlyozta, nem szeretne szárazföldi csapatok bevetését látni.

Az angolok részben kimaradnak ebből

A brit kormány ezzel szemben továbbra is a korlátozott és védelmi jellegű szerepvállalást hangsúlyozza. A miniszterelnök szóvivője újságíróknak azt mondta: „Nagyon világossá tettük, hogy a válaszunk az volt: korlátozott, célzott és védelmi jellegű módon engedélyezzük az Egyesült Államoknak a bázisaink használatát, hogy megvédjük a brit életeket, a brit érdekeket és a térségben élő szövetségeseinket.”

Hozzátette, a brit hadsereg elsősorban a levegőben lévő drónok és rakéták megsemmisítésére koncentrál, miközben az amerikai erők az iráni rakétaindító állásokat veszik célba.

„Következetesen azt mondtuk, hogy minden szükséges lépést megteszünk a jövőbeni támadások megelőzésére, ami jelenleg azt jelenti, hogy az Egyesült Államok a forrásnál semmisíti meg a rakétákat, miközben mi a légteret védjük.”