A közlés szerint az akció már el is indult, miközben a kritikusok a műveletek növekvő hatókörére és halálos következményeire figyelmeztetnek. Az amerikai Déli Parancsnokság, amely a közép- és dél-amerikai műveletekért felelős katonai egység, szerdán közösségi felületein számolt be arról, hogy a közös fellépés már megkezdődött Ecuadorban.

A közleményhez olyan felvételeket is csatoltak, amiken katonai helikopterek felszállása, illetve fekete-fehér légi megfigyelési képsorok láthatók, amint emberek helikopterekre szállnak fel.

A tábornok szavai

Francis Donovan tábornok a bejelentésben úgy fogalmazott: „Március 3-án ecuadori és amerikai katonai erők műveleteket indítottak a kijelölt terrorszervezetek ellen Ecuadorban. A műveletek erőteljes példái annak az elkötelezettségnek, amit Latin-Amerika és a Karib-térség partnerei tanúsítanak a narkóterrorizmus csapásának leküzdése érdekében.”

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt egy szerdai sajtótájékoztatón méltatta a közös fellépést, és kijelentette: „Együtt határozott lépéseket teszünk a narkóterroristák ellen, akik hosszú ideje terrorral, erőszakkal és korrupcióval sújtják a félteke polgárait.”

Egyelőre vannak még kérdőjelek

A Reuters és az Al Jazeera beszámolói szerint az ecuadori művelet pontos terjedelme egyelőre nem ismert, ugyanakkor több amerikai sajtóorgánum – kormányzati forrásokra hivatkozva – arról számolt be, hogy az Egyesült Államok jelenleg logisztikai és hírszerzési támogatást nyújt az ecuadori erőknek. A bejelentés két nappal azt követően történt, hogy Donovan tábornok Quitóban találkozott Daniel Noboa ecuadori elnökkel és a védelmi vezetőkkel.

Trump második elnöki ciklusának kezdete óta több jelentős kartellt külföldi terrorszervezetnek minősített, jóllehet ezt a kategóriát hagyományosan politikai célú fegyveres csoportokra alkalmazzák.

Az adminisztráció a minősítéseket egyre inkább katonai jellegű fellépéssel párosította, beleértve a feltételezett drogcsempész-hajók elleni légi csapásokat is. Jelentések szerint legalább 44 ilyen támadást hajtottak végre a Karib-térségben és a Csendes-óceán keleti részén, amelyek 150 ismert halálos áldozattal jártak. Az áldozatok személyazonosságát az amerikai hatóságok nem erősítették meg, és nem hoztak nyilvánosságra ellenük vádemelést sem.

Az USA már bárhol lecsaphat

Egy októberi, tengeralattjáró elleni támadás két túlélőjét Ecuadorba és Kolumbiába szállították vissza, ahol később szabadon engedték őket. Egyes kolumbiai, valamint Trinidad és Tobago-i családok azt állították, hogy az elhunytak halászok vagy informális munkások voltak, nem pedig drogcsempészek.

Az amerikai kormány Venezuelában is végrehajtott katonai akciókat: egyet december végén, egy másikat január 3-án. Az első egy olyan kikötőt célzott, amelyet a hatóságok a Tren de Aragua nevű nemzetközi bűnszervezethez kötöttek. A második művelet során elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt, akit ezt követően az Egyesült Államokban bebörtönöztek, és drog-, valamint fegyvervádak alapján emeltek ellene vádat egy szövetségi bíróságon.

ENSZ-szakértők az akciót a nemzetközi jog megsértéseként bírálták, és úgy fogalmaztak, hogy az „egy szélesebb és mélyen aggasztó mintázat része”, amely provokálatlan katonai agressziót jelent.

Ecuadorban a 2020-as világjárvány kezdete óta jelentősen megemelkedett az emberölések és más erőszakos bűncselekmények száma, noha az ország korábban a térség egyik legalacsonyabb erőszakos bűnözési rátájával rendelkezett, és gyakran a béke szigeteként emlegették Latin-Amerikában. Szakértők szerint a romló biztonsági helyzetet több tényező magyarázza, köztük a járvány alatti magas ifjúsági munkanélküliség, a gazdasági instabilitás, valamint az ország stratégiai fekvése Kolumbia és Peru között.

Jön az új korszak

Daniel Noboa, aki 2023 óta vezeti az országot, a bűnözés visszaszorítását ígérte, és a „mano dura”, vagyis „vasököl” megközelítés híveként vált ismertté. Március 2-án a közösségi médiában azt írta: „Új fázist kezdünk a kábítószer-kereskedelem és az illegális bányászat elleni küzdelemben.”

„Az ecuadoriak biztonsága az első számú prioritásunk, és az ország minden szegletében harcolni fogunk a békéért. Ennek eléréséhez határozottan kell fellépnünk a bűnözők ellen, bárhol is legyenek.”

A bejelentésre több kritikus hang is érkezett. Brian Finucane, az International Crisis Group vezető tanácsadója közösségi oldalán azt írta, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem tisztázta pontosan, milyen szerepet vállal a közös műveletekben, és kik a konkrét célpontok.

„Az a benyomásom, hogy az adminisztráció egyes tagjai már régóta szerettek volna amerikai katonai csizmákat a földre küldeni valahol egy, a ‘narkóterroristák’ elleni művelet keretében, majd erről nyilvánosan dicsekedni. Ecuador fogékonyabb volt erre, mint például Mexikó.”